DEET: valóban csak rovart írt?

Ha a rovarok egészségére annyira káros, hogy elpusztulnak tőle, talán az embereknek sem kifejezetten előnyös, ha kapcsolatba kerülnek a rovarirtóval.

Az egyik legnagyobb mértékben használt, nagy hatásfokú vegyület, amit a rovarirtókban és rovarriasztókban használnak a DEET, a hatóanyagot az 1940-es években fejlesztették ki és az amerikai hadsereg kezdte el széleskörben alkalmazni a dzsungel borította hadműveleti területeken. A hatóanyag órákon át képes távoltartani a rovarokat, nem csak a szűnyogokat, de a bolhákat, kullancsokat és egyéb vérszívó rovarokat is, mint amilyen például a feketelégy is.

A DEET jó hatásfokának és veszélytelenségének köszönhetően azután gyorsan megtalálta az utat a legkülönbözőbb rovarriasztó és -ölő alkalmatosságokba, így készül belőle a hatóanyaggal átitatott törlőkendő, spray, krémek és gél is. A DEET-t az amerikai hatóságok 1998-ban ismételten forgalomba hozhatónak ítélték, miután egy több éven át tartó alapos vizsgálatsorozattal igazolták, hogy semmilyen káros elváltozást nem okoz az emberi szervezetben.

Ma azonban újra felhők gyülekeznek a DEET felett, egy 2009-ben megjelent tanulmány ugyanis azt taglalta, hogy a DEET megzavarhatja némely, az idegrendszer megfelelő működésében szerepet játszó enzim működését. A kutatók demonstrálták, hogy a DEET megakadályozta a kolinészteráz enzim működését, amely az agyból származó jeleket közvetíti az izmok felé. A kutatási eredmények ugyan csak rovarok esetében igazoltak, mivel emlősökön nem végeztek kísérleteket a szakemberek, mégis elképzelhetőnek tartják, hogy emlősökben ugyanilyen hatást válthat ki a vegyület.

A továbbra is érvényben lévő 1998-as vizsgálatok eredményei ugyanakkor azt foglalják magukban, hogy amennyiben a DEET tartalmú rovarírtó és rovarriasztó szereket rendeltetésszerűen használjuk, akkor alkalmazásuk semmilyen jelentős egészségügyi kockázatot nem jelent. Más szakemberek pedig úgy érvelnek, a DEET használata éppen azért fontos, hogy elkerüljünk nagy kockázatú rovarcsípések és marások közvetítette fertőzéseket és betegségeket, mint amilyen, pl. a malária, a Lyme-kór vagy az agyvelőgyulladás.

Európában a DEET- tartalom miatt szerencsére még ennyire sem kell aggódni. Itt az öreg kontinensen az ún IR3535 vegyülettel készülő rovarirtók és -riasztók kerülnek forgalomba nagy számban, és az anyag 20 éves alkalmazási története alatt semmilyen egészégügyi panaszt nem okozott. Hatása is megfelelően hosszú, hiszen akár 10 órán át is távol tartja a rovarokat.