Aranyszabályok asztmásoknak 2011-11-02 Kórkép Megosztás: Tweet Ki ne emlékezne rá, hogy kisgyermekként milyen nagy izgalommal és lelkesedéssel szaladgált a lehulló falevelek forgatagában, mennyire élvezte, ahogy a színes leveleket felkapja, pörgeti, táncoltatja a szél?! Azt gondolhatnánk, ez az élmény mindenkié, pedig vannak, akik jobban teszik, ha távolról figyelik az őszi tájat. Például, az asztmások. A legtöbbször allergiás alapon kialakuló asztma nem más, mint a hörgők krónikus gyulladása. Miért is veszélyes ez? Mindannyian tudjuk, hogy sejtjeinknek oxigénre van szüksége a működéshez. Az oxigén a légutakon halad végig, amelyek utolsó állomásaként a hörgőcskéken található több millió tüdőhólyagocskákba érkezik. Ezután „átszáll” a tüdőhólyagocskákhoz kapcsolódó erekbe, s azokban „utazik” tovább. Ugyanezen a csomóponton válnak meg a már elhasznált levegőt szállító erek a széndioxid molekuláktól, amelyek a légutakon keresztül elhagyják testünket. Ha a levegő útját „torlódás” akadályozza, akkor az oxigén nem jut el a sejtekbe, a széndioxid pedig nem jut ki a szervezetből. Márpedig az asztma tüneteiként jelentkező ziháló légzés, a főként éjszaka, fizikai terheléskor, sírás illetve nevetés esetén jelentkező száraz köhögés, vagy éppen a mellkas szorító érzése pontosan a levegő akadályozott haladásáról tudósít; a panaszokat ugyanis a hörgő izmok görcse, a hörgőkben lévő nagymennyiségű váladék, a hörgők falának megvastagodása idézi elő. A gyulladás kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak, ami azt jelenti, hogy a környezet tudatos alakításával- például, az allergének minimálisra redukálásával- rengeteget tehetünk a tünetek mérséklése érdekében, sőt, megfelelő terápiával, melynek a gyógyszeres kezelés képezi alapját, a tünetek teljes meghátrálásra késztethetőek. Egyetlen percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyulladás nem csupán akkor van jelen a szervezetben, amikor a panaszok jelentkeznek, hanem- sajnos- állandóan. A tünetmentesség tehát nem gyógyulást jelent. Ha egy jéghegyhez hasonlítjuk az asztmát, akkor a tünet a jéghegy csúcsa, ami a felszínen látszik. Gyulladás akkor is van a légutakban, amikor erre nem utalnak asztmás panaszok. Ha megfelelő gyógyszert szedünk, és ha a betegséggel kapcsolatos információk birtokában sikerül megfelelő életmódot kialakítanunk, akkor gátat vethetünk az asztma fellángolásának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gyógyszeres kezelés fontosságát; számos alternatív gyógymód kínálhat megoldást az asztmára, azonban hatékonyságuk sokszor nem bizonyított! Az alternatív módszerek főként akkor jelenthetnek komoly „csábítást”, ha olyan készítményt használunk, amelynek alkalmazása körülményes, vagy kellemetlenek a mellékhatásai. Ez esetben kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, kérdezzük meg, milyen egyéb készítmények állnak rendelkezésünkre. Gyerekek és felnőttek számára egyaránt kényelmes és biztonságos megoldást nyújt például az a hormonmentes tabletta, amely nemcsak az asztmát tartja kordában, hanem a szénanátha tüneteit is csillapítja, a panaszokat okozó légúti gyulladás csökkentésével. Kisgyermekeknél különösen nagy nehézséget jelenthet a fenntartó készítmények folyamatos használata- főként, ha inhalációs módszerrel történik-, számukra az említett szteroidmentes gyógyszer rágótabletta formájában is elérhető. Mindenképpen figyeljünk oda a helyes táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra, hiszen egyes tápanyagok, például az omega 3-zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek, a testmozgás pedig megedzi a tüdőt, javítja az ott zajló gázcsere hatásfokát, növeli a vér oxigénszállító képességét. Természetesen, nem mindegy, milyen sportot választunk; fontos, hogy mozgás közben, szükség szerint pihenőt tarthassunk, s hogy szervezetünket ne hajszoljuk túl. Mindkét feltétel teljesül az úszás, a biciklizés, a jógázás, vagy éppen a taposógépen végzett edzés esetében. Lehetőség szerint olyan környezetben sportoljunk, ahol nem kell tartanunk allergénektől, ezért nem javasolt például a lehullott falevelek között mozogni, a nedves avar ugyanis ideális körülményeket biztosít az egyik gyakori allergén, a penészgomba szaporodásához. Gondolkodjunk, cselekedjünk tudatosan, működjünk együtt orvosunkkal, ne feledkezzünk meg a gyulladáscsökkentő gyógyszer folyamatos szedéséről; ha így teszünk, panaszainknak nem csupán egy rövid időszakra inthetünk búcsút! Forrás:
