Hol a vége a gyermekbénulásnak?

A Journal of General Virology folyóiratban megjelent cikk szerint a járványos gyermekbénulás felszámolásának kinyilvánítása sokkal nehezebb lesz, mint a himlőé.

A siker szempontjából kulcsfontosságú a bonyolult vírus-gazda interakció további kutatása, valamint annak vizsgálata, hogyan kell alkalmazni az oltóanyagot a felszámolási program utolsó szakaszában.

A poliomielitisz, vagyis járványos gyermekbénulás az 1950-es évek egyik legrettegettebb betegsége volt. A 70-es évekre a védőoltásnak köszönhetően a vírusos megbetegedést a fejlett világ nagy részében sikerült kiirtani, melynek köszönhetően a betegség az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Európa nagy részén eltűnt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban globális eradikációs programot indított, amely napjainkban a végéhez közeledik.

2o8w84v6

2000 végére a gyermekbénulás már csak India és Közép-Afrika egyes országaiban volt jelen. Indiában idén első alkalommal nem fordult elő poliomielitisz eset, így már csak három ország maradt, ahol a vírus fennmaradt: Nigéria, Pakisztán és Afganisztán. A program végének közeledtével azonban újabb kihívásokkal és problémákkal találják magukat szembe a kutatók. Dr. Philip Minor, a brit Egészségvédelmi Hivatal (HPA) szakértője elmondta, hogy mivel a polio fertőzés gyakran nem jár tünetekkel, szilárd bizonyítékra van szükség annak alátámasztására, hogy nem csak a betegség, hanem az ezt okozó vírus is teljesen eltűnt.

Dr. Minor szerint a polio vírus kiirtása sokkal nehezebb, mint annak idején a himlőé volt. Éppen ezért ha sikerrel járunk, talán nagyobb eredményt érünk el, mint a Holdraszállással. Ez lehet minden idők legjelentősebb közegészségügyi sikere. A polio azonban más, mint a himlő, mivel a fertőzések többsége nem jár tünetekkel, és az élő oltóanyag, melyet csak bonyolult technikával lehet előállítani, ritka esetben kiválthatja a betegséget. Éppen ezért az eradikációs program utolsó szakaszában alaposan meg kell fontolni, hogyan érdemes alkalmazni ezt a vakcinát.

Forrás: