Az alapkamat marad 2012-02-29 Egyéb, Otthon Megosztás: Tweet A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a jegybanki alapkamat tartása mellett, két javaslatot tárgyaltak, a tartást és egy 25 bázispontos csökkenést, így az alapkamat továbbra is 7 százalék maradt. A döntés megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak. Simor András elmondta: a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább lett a befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése javult. Hozzátette: a kormány többször és hangsúlyozottan kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, ennek hatása érzékelhető volt az elmúlt hónapokban Magyarország kockázati megítélése vonatkozásában. Tartós javuláshoz azonban a megállapodás megkötésére van szükség Magyarország és az EU/IMF között – mondta. Az MNB keddi sajtótájékoztatóján számos újságírói kérdést kapott a jegybankelnök arról, mi volt az indoka a fizetését érintő múlt heti felajánlásának. Simor András ezzel kapcsolatban leszögezte: most kellett lépnie a fizetése ügyében, mert az akadálya lehet az EU/IMF és Magyarország közötti megállapodásnak. Az MNB elnöke kiemelte: amíg a fizetése körüli nézeteltérés pusztán jogvita volt az Európai Unió, az IMF és Magyarország kormánya között, addig nem lépett. Mostanra azonban ez a vita már akadálya lehet a nemzetközi szervezetek és Magyarország közötti megállapodásnak, ezért tette meg felajánlását a fizetésével kapcsolatban – mondta az elnök. Simor András rámutatott: “azért léptem most, mert eddig csak jogvita volt, mostantól kezdve Magyarország pénzügyi biztonságának lehet a kerékkötője ez a jogvita a magyar állam és az Európai Unió között.” “Ugyan egy forintos nincs Magyarországon, de ezt az összeget át is lehet utalni” – mondta az egyforintos fizetését firtató kérdésre. Simor András ugyanis egy forintos fizetést kért az MNB elnökeként végzett munkájáért, azt is visszamenőleg, 2010 szeptemberéig, mivel a fizetése fennmaradó részét a jogvita megszüntetése után, közgazdászhallgatók támogatására ajánlotta fel az MNB elnöke. Arra a kérdésre, hogy a magyarországi jelzálogpiac élénkítésére tett jegybanki javaslatokért sem a bankszövetség, sem a pénzügyi felügyelet nem lelkesedett, elmondta: korábban a jegybank több javaslatát is “fanyalgással” fogadták a bankok, illetve a PSZÁF. Az elnök idesorolta a devizahitelezés korlátozására, a jelzálog referenciakamatok bevezetésére és a pozitív adóslistára tett korábbi MNB-s javaslatokat, majd nyomatékosította: ezek a jegybanki indítványok később törvényekké váltak. Forrás:
