Friss levegőt a babának – Miért kell a séta? 2013-08-23 Kebelbarát Megosztás: Tweet A csecsemők és kisgyerekek egészséges fejlődésének egyik fontos feltétele a szabad levegőn való tartózkodás. Így előfordulhat, hogy egy kiadós séta a szabadban megoldja az evés-alvás problémát. Egy fejlődő szervezetnek naponta minimum 1-2 órát a szabadban kell töltenie, hiszen a friss levegőn való tartózkodás már önmagában étvágyfokozó. A nagyobbaknak pedig a szabadban kitárul a mozgásterük, így kifutkározhatják magukat. Egy szabad levegőn elfáradt baba vagy kisgyermek éhesebb lesz, altatni is könnyebben lehet majd, mint azokat a gyerekeket, akik az egész napot a szobában töltik. Nem jó kifogás az, hogy a baba nehezen tűri a téli öltözködést, és emiatt az édesanya inkább lemond a sétáról. A tavasz beköszöntével pedig minden baba és mama napirendjébe könnyen beilleszthető a napi minimum 1-2 óra séta. Miért kell a séta? Az első 6 hónapban a kisbabánk testsúlya és testhossza változik a leglátványosabban, a második félévben pedig a mozgása. Mindkét korszakban a fejlődés alapja a jó minőségű táplálék. Ahhoz, hogy ez a hihetetlen mértékű testi változás megvalósuljon, a szülőknek kell biztosítaniuk a legfontosabb két feltételt. Az első feltétel a mozgáshoz szükséges biztonságos és egészséges környezet, többek között a szabad levegőn eltöltött aktív idő. A szabad levegő oxigénben dúsabb, mint a szobáé. A pici szervezetében gyorsítja az anyagcserét, levegőcserét, így a szabad levegőn mozgó gyermekünk hamarabb lesz éhes. A másik feltétel pedig nem más, mint hogy olyan tápanyagokkal látjuk el a piciny szervezetet, melyből fel tudja építeni saját sejtjeit, szöveteit, szerveit. Többek között ezért is fontos, hogy önmagához mérten egy "jól evő" babánk legyen. A tudatos, aktív mozgás kivitelezéséhez három szervrendszer összehangolt működésére van szükség: a csontrendszer, az izomrendszer és az idegrendszer (mely a mozgások összerendezettségéért felel). Ezek a szervrendszerek különböző sejtekből épülnek fel, és az eltérő sejteknek más-más a tápanyag igényük, ami annyit jelent, hogy fehérjéből, zsírból, szénhidrátból, vitaminokból és ásványi anyagokból eltérő mennyiséget igényelnek. Ahhoz, hogy a baba tudatosan működtesse izmait, fejlett idegrendszerre van szüksége. Az idegrendszer segítségével tudja a fejben elgondolt mozgást kivitelezni. Az első hat hónapban annyira intenzív az agy növekedése, hogy azok az ártalmak (pl. energia és tápanyaghiány), melyek a későbbiekben nem okoznak maradandó elváltozást, ebben a gyorsan fejlődő időszakban viszont károsodáshoz vezethetnek. Az idegrendszer növekedéséhez és működéséhez szintén fehérjére, szénhidrátra, zsiradékra, ásványi anyagokra (pl. különösen vasra) és vitaminokra (pl. E-, B-vitaminra) van szüksége. Ennek alapján a szülőkben felmerülhetnek gyakorlati kérdések: miből és mennyit is adjunk enni és inni a gyermekünknek, hány órát tartózkodjuk a szabad levegőn annak érdekében, hogy biztosítsuk számára a megfelelő testi és mozgásbeli fejlődést az első évben? Cikkünk hamarosan folytatódik! Forrás:
