Hogyan készüljünk fel egy műtétre? 2013-09-17 Kórkép Megosztás: Tweet A műtéteket két kategóriába sorolhatjuk sürgősségtől függően. Ezek alapján halasztható és sürgős beavatkozásokról beszélhetünk. A sürgős műtéteket a diagnózis felállítását követően rövid idő alatt elvégzik, elmaradásuk súlyos, életveszélyes komplikációkat is okozhatnak. Ilyen például szülés alatt a sürgősségi császármetszés; egy heveny vakbélgyulladás, vagy egy karambol következtében megsérülő lép is. Ilyenkor nincs idő a minden szempontból tökéletes felkészülésre, hiszen a beteg élete a tét, de azért a kritikus pontokra ilyenkor is figyelnek szakorvosaink, s az illetőnek, csak csupán azért, mert aznapra nem volt műtétre előjegyezve, nem kell a legrosszabb kimenetellel számolnia. A halasztható műtétek a fentebb említettől abban (is) különbözik, hogy marad idő a műtét eltervezésére, a műtétre való legmegfelelőbb felkészülésre, s a legoptimálisabb idejének kiválasztására. Ilyen a mandulaműtét, a csípőízületi protézis beültetése, vagy akár az epekövek eltávolítása is. Mit is jelent a műtétre való felkészülés? Természetesen a „lelki ráhangolódáson” túl egy sor olyan teendő van, melyek elvégzése/betartása még inkább biztosíthatja nem csak a műtét legjobb kimenetelét, sikerességét, de a beavatkozást követő mihamarabbi felépülést is. Legelőször a műtétet indikáló, javasló orvos részletesen ismerteti a tervezett beavatkozást, annak várható következményeit, és lehetséges szövődményeit. Emellett a beteg felvilágosítást kap a műtét elmaradásából származó egészségkárosodás kockázatáról is. A tájékoztatott beleegyezést követően, minden műtét előtt laborvizsgálatot (vér, vizelet) végeznek, sőt, a legtöbb helyen már az orr-torok váladék tenyésztésének eredménye is szükséges a műtő ajtajának átlépéséhez. Értelemszerűen, ezekben bármilyen eltérés befolyásolhatja a tervezett beavatkozás időpontjának kitűzését is. A leletek birtokában következik az altatóorvossal történő megbeszélés. Itt egy rövid belgyógyászati jellegű vizsgálatot követően, igen részletes kórtörténet és családi anamnézis felvétele történik, különös tekintettel a korábbi betegségekre és szedett gyógyszerekre. Ezek között ugyanis több olyan van, amit a műtét előtt vagy ki kell hagyni pár napig, vagy egy másik formára kell átváltani: erről a szakorvos minden esetben részletes felvilágosítást, és tanácsot ad. Ilyenkor a betegnek lehetősége van az altatással, érzéstelenítéssel, fájdalommal kapcsolatos további kérdéseire is választ kapni. Mindezek mellett, a műtétet megelőző pár napban érdemes könnyű ételeket fogyasztani, bőséges folyadékbevitellel. Körömlakk, ékszerek nem vihetők be a műtőbe! A legtöbb esetben az operáció előtti napon megtörténik a kórházi felvétel: ilyenkor már a szakképzett ápológárda gondoskodik a megfelelő étrendről, a műtét napján szükséges koplalásról, a szedhető gyógyszerek elbírálásáról. Azoknak, akik csak aznap kerülnek osztályra, érdemes nagyon pontosan betartani a kapott orvosi utasításokat (pl. éjféltől szájon át semmi), ellenkező esetben akár a műtét halasztása is szóba jöhet. Ha az operáció megkívánja, az utolsó napon hashajtás, beöntések is várnak a páciensre. Sok esetben pár órával a beavatkozás előtt nyugtató-lazító tablettát, vagy injekciót kap a beteg, sőt: akár már az előző éjjel lehetősége van altató bevételére, hogy az izgalom mellett pihenni is tudjon – természetesen csak orvosával való konzultációt követően. A kórteremből rendszerint hordágyon kerül át a beteg a műtőbe, függetlenül attól, hogy akár még futva is képes lenne eljutni oda. Az előkészítőben megtörténik a katéterezés, a vénabiztosítás branüllel, a fejre kerül a steril sapka, s amennyiben szükséges, itt történik az epidurális érzéstelenítő beszúrása is. S innentől már a sebészé a terep… Forrás:
