Mellrák: egy agresszív változat kiváltja a gyógymódok utáni vadászatot 2022-12-26 Blog, Mindent a rákról Megosztás: Tweet A hármas negatív emlőrák egy nehezen kezelhető forma, amely az összes eset 15%-át teszi ki, és a gyógyulás reménye az immunrendszert serkentő kemoterápiás gyógyszerektől, illetve a tumorsejtek összeomlását okozó gyógyszerektől remélhető. Az emlőrák a nők körében a leggyakoribb típus, és csak Európában évente csaknem 92 000 ember halálát okozza. Bár ez a szám kétségtelenül magas, a túlélési arányok javulnak. A megelőzés, a felismerés és a kezelés terén elért előrelépések azt jelentik, hogy a betegeknek ma már 90%-os esélyük van a túlélésre. Egy különösen agresszív változat azonban ellenszegül a trendnek: a hármas negatív emlőrák (TNBC), amely azért kapta ezt a nevet, mert háromféle sejtfehérje hiányzik belőle. Az ebbe a kategóriába tartozó daganatok az emlőrákos esetek mintegy 15%-át teszik ki, és a kilátások sokkal rosszabbak, mint más típusok esetében. Háromszoros baj A daganatok gyorsabban nőnek, gyakrabban terjednek, mielőtt felfedezik őket, és a kezelés után nagyobb valószínűséggel térnek vissza. És amikor a TNBC más szervekben kiújul, valószínű a korai halál, a túlélési arány mindössze 11%. Jelenleg a TNBC-re nem létezik specifikus kezelés. A válasz általában a daganat sebészi eltávolítását jelenti, amelyet olyan kemoterápiás gyógyszerek koktélja követ, amelyekről ismert, hogy más ráktípusok ellen is működnek. Gyakran azonban az eredmények foltosak és ideiglenesek. “Egy idő után a szervezet gyakran védekezni kezd a koktél ellen, és az már nem működik” – mondta Dr. Andreia Valente, a TNBC gyógymódjának megtalálására irányuló, uniós finanszírozású projekt társkoordinátora. “Amikor ez megtörténik, a daganat általában multirezisztenssé válik, ami azt jelenti, hogy semmilyen más típusú kemoterápiás kezelésre nem reagál, és a rák ekkor nagyon agresszívvá válik.” Dr. Valente, aki a portugáliai Lisszaboni Egyetemen dolgozik, és kutatótársa, Dr. Helena Garcia koordinálja a CanceRusolutiont, a Women TechEU egyéves, 2023. május végéig tartó kezdeményezését. Fotó: 123rf.com Ritka fém Az erőfeszítések középpontjában a rúthénium áll, egy ritka, ezüstfehér fém, amelyről ismert, hogy az emberi szervezet jól tolerálja. A korai kísérletek alapján úgy tűnik, hogy a projektcsoport által kifejlesztett rúthéniumalapú gyógyszer megállítja a TNBC-sejtek növekedését és megakadályozza azok terjedését. Hamarosan megkezdődik a kísérletek második köre, ezúttal állatokon. Ezek mellett a kutatók elemezni fogják a gyógyszer biztonsági profilját, hogy biztosítsák, hogy az a rákos sejtekre mérgező, de a szervezet többi részére ártalmatlan legyen. A kemoterápia hírhedt a brutális mellékhatásairól – a hányingertől és az étvágytalanságtól kezdve a kimerültségen át a hajhullásig -, mivel a daganat gyorsan növekvő sejtjeit támadó gyógyszerek általában az egészséges sejteket is elpusztítják. A CanceRusolution korai eredményei azt sugallják, hogy a ruthénium alapú gyógyszer kevesebb mellékhatást okozna a betegeknél, mivel az egészséges sejteket nem érintené. “Eddig a toxicitás szempontjából a gyógyszer profilja jónak tűnik” – mondta Dr. Garcia. „Vizsgálataink azt mutatják, hogy 24 órával a hatóanyag beadása után a tumorban magas a vegyület koncentrációja, de a környező vérben és vizeletben már szinte teljesen eltűnt. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerünk másodlagos hatásainak alacsonynak kell lennie.” Sejtjellemzők Az egészséges emlősejt tele van receptorokkal – a sejt felszínén kifejeződő fehérjékkel. Ezek teszik lehetővé, hogy reagáljon a hormonokra (például a terhesség során történő megnagyobbodással) és más létfontosságú molekulákra, amelyek részt vesznek a sejt növekedésének, osztódásának és javításának szabályozásában. A legtöbb rákos sejt is rendelkezik receptorokkal. A pontos diagnózis felállításához a klinikus elemzi a beteg emlőszövet mintáját, hogy felfedezze, mely receptorok – amelyeket ebben az összefüggésben biomarkereknek neveznek – fejeződnek ki. Az emlődaganatokban általában három biomarker található, és mindhárom ellen kifejlesztett gyógyszerek célpontja. A TNBC azonban kilóg a sorból. Egyetlen ilyen biomarkerrel sem rendelkezik, és ennek következtében nincs nyilvánvaló útvonal a daganat növekedésének szabotálására. Trójai faló megközelítés A portugál kutatócsoport által kifejlesztett gyógyszer úgy kerüli meg ezt a problémát, hogy a hatóanyagot nanorészecskeként juttatja be a tumorba, amely a tumor vérellátó rendszerének hibáin keresztül jut be a tumorba. A belsejébe jutva a trójai faló módjára feltörik, és felszabadítja a hatóanyagot. Ez a TNBC-sejtek egy teljesen más összetevőjét célozza meg – a citoszkeletet: az összekapcsolódó fehérjefonalak összetett hálózatát, amely kitölti a sejt belsejét, és állványzatként működik. A hatóanyag ezután lerombolja a sejt alapjait – mondta Dr. Garcia. „Működő citoszkeleton nélkül a sejtnek nincs módja a túlélésre. Kibomlik.” Az új finanszírozással a kutatók úgy vélik, hogy gyógyszerük két éven belül készen állhat az embereken történő értékelésre. Fotó: 123rf.com Sokszínű csoport A TNBC-re úgy gondolni, mint az emlőrák egyetlen típusára, túlzott leegyszerűsítés. Valójában egy rendkívül változatos rákcsoportról van szó. A kutatók azonban nem rendelkeznek az altípusok osztályozásával. Egy ilyen osztályozás lehetővé tenné számukra, hogy új biomarkereket találjanak, amelyek a remények szerint új, személyre szabott kezelésekhez vezetnének. A betegek pontos besorolása a daganatuk jellege szerint, valamint a TNBC kezelésének új célpontjai a másik uniós finanszírozású projekt – a P70-IMMUNEBREAST – alappillérei. A projekt kutatói 350 rákos szövetminta vizsgálata után kidolgoztak egy osztályozási rendszert, amely azon alapul, hogy a daganat mennyi “kinázt” – egy enzimet és egy másik rákos biomarkert – fejez ki. Korábbi kutatások kimutatták, hogy egy bizonyos fajta kináz, a P70S6K, nagy mennyiségben fordul elő a TNBC-tumorokban. “Ami minket érdekel, az a kapcsolat a kináz és a szervezet immunválasza között” – mondta Dr. Rebeca Jimeno kutató. „A daganatok a testünkben fejlődnek ki, és – ha minden jól megy – az immunrendszerünk felismeri és elpusztítja őket.” A nagy kérdés az, hogy ez a rendszer néha miért nem működik. Az immunitás szempontja Dr. Jimeno, aki a Spanyol Nemzeti Rákkutató Központban dolgozik, azt találta, hogy amikor a P70S6K kináz magas szinten expresszálódik, kevesebb B-sejt található a daganatban. A B-sejtek felismerik, beszivárognak és végül elpusztítják a rákos sejteket. Más szóval a P70S6K lehetővé teszi a rák számára, hogy elbújjon az immunrendszer elől és zavartalanul növekedjen. „A kutatás egyik következő lépése, hogy megfelelő inhibitort találjunk erre a kinázra. Gyógyszereket tesztelnek, de gyanítom, hogy még évekbe telik, mire találnak egyet, amelyet a szervezet jól tolerál” – mondta Dr. Jimeno. Reménykedik abban, hogy végül sikerül gyógymódot találni. “Nagyon keményen próbálunk megoldást találni erre a kielégítetlen szükségletre, és bízom benne, hogy egy-egy kutatással eljutunk odáig” – mondta Dr. Jimeno. Forrás: Napidoktor.hu
