Ezek a nem szemészeti betegségek lehetnek látászavar okozói

A látászavar fontos és gyakori, elsősorban idegrendszeri betegségei közül ismerhetünk meg néhányat, melyek a látás átmeneti vagy végleges megromlását okozzák úgy, hogy a betegség lényege nem a szemem belül van.

A szervezet egészének vérkeringés eredetű, a látást befolyásoló állapotaitól és betegségeiről az előző cikkben volt szó.

Látópálya és látókéreg sérülések

A látás a szemből a képfeldolgozó agyi területekig terjedő hosszú, több idegsejtekből álló, ún. látópálya által biztosított érzet. A látópálya első részét a fényfelfogó sejtek képzik – ezek különböző fényfeldolgozó sejtekhez továbbítják az információt az ideghártyában, azaz a retinában. A részben feldolgozott információ a retina ún. ganglion sejtjeihez kerül, melyek hosszú sejtnyúlványukkal az ideghártyából egészen az első átkapcsolás helyére, az agy elülső részébe vezetik az információt. Itt újabb neuronok veszik át a fényinformáció továbbítását. Ezek széles területen szétterülve, legyező alakban jutnak el az elsődleges agyi látókéreghez, ahonnan a részben tovább feldolgozott információ a másodlagos és harmadlagos látókéregbe kerül. Ennek a pályának a betegségei – bármely szakaszon történnek is – befolyásolják a látást. Így számos olyan betegség is jelentős látásromlást okoz, mely a szem belsejében semmiféle károsodást nem eredményez. A leggyakoribb látópálya betegségek a látópálya hátsó, legyezőszerűen szétterülő szakaszán történő keringés károsodások (stroke, agyvérzés). Ezen sérülések típusos látási következményei a látótér egy bizonyos területét érintik mindkét szemen. Így a beteg azt tapasztalhatja, hogy látótere egyik vagy másik oldali területe hiányzik mindkét szemen. Ebben a betegségben a szemen belül közvetlen károsodás nincsen. Kezelése természetesen a stroke/agyvérzés és az azokat legtöbbször okozó magasvérnyomás betegség kezelését jelenti.

Fotó: 123rf.com

A látóideg és az agyalapi mirigy körüli daganatok kompressziós hatása

Az agyalapi mirigy környezetében kereszteződik a jobb és bal oldali látóideg miközben az első átkapcsolási helyük felé tartanak az agyban. Az agyalapi mirigy környezete számos szövettípust tartalmaz, ezek találkozási területén és magában az agyalapi mirigyben is viszonylag gyakran alakulnak ki daganatok. Az agyalapi mirigy apró, részben hormont termelő, részben hormont nem termelő daganatai általában nem befolyásolják a látóideg működését, de ha az ilyen tumor, vagy egy rosszindulatú daganat (ami nagyobbra nő) nyomja a látóideget vagy a látóidegek kereszteződési területét, akkor a látótérben a károsodott idegrostok térbeli elhelyezkedésének megfelelő, mindkét szemet érintő látótérkiesés jelenik meg. Amennyiben ez korán felismerésre kerül (amihez a részletes, látótér vizsgálatot, optikai koherencia tomográfiát, valamint optikai koherencia tomográfiás angiográfiát is tartalmazó szemészeti vizsgálat elengedhetetlen), akkor az esetek nagy részében az agyalapi mirigy daganatai sikerrel operálhatók meg úgy, hogy nem csak a daganat gyógyul meg, hanem a látás is teljes mértékben visszatér. Előrehaladott látáskárosodás esetén azonban ez utóbbi lehetőség már nem áll fenn. Tudnunk kell, hogy ugyanezen a területen nem agyalapi mirigy eredetű daganatok is előfordulnak, melyek szintén nyomásos (kompressziós) hatás révén károsítják vagy az egyik, vagy mindkét látóideget. A látóidegeknek – és főleg a látóideget borító hártyáknak – szintén léteznek jóindulatú daganatai. Ezek melyek önmagukban nem veszélyesek, ám mivel a látóideg csontos csatornákban fut és a daganat számára ezért nincsen hely, még a jóindulatú látóideg daganatok is kompressziós károsodást okoznak a látóidegben. Éppen ezért, ha valaki látótér kiesést észlel, mindenképp szemorvosi vizsgálatot kell kérnie. Megfelelő minőségű szemorvosi vizsgálat esetén az eltérés jellege már segítséget nyújt a neurológusnak, a képalkotó vizsgálatot végző orvosnak, valamint az idegsebésznek ahhoz, hogy az betegségest még ideje korán elháríthassák. A korszerű műszeres szemészeti vizsgálatok korrekt elvégzése és értékelése egyben a hasonló tüneteket okozó glaucomától (zöldhályogtól) történő elkülönítésbe is kiemelkedő szerepet játszik.

foto:pixabay.com

Mérgezéses látóideg betegségek

A látóideg rostjai és a hozzájuk tartozó idegsejtek kifejezetten érzékenyek számos mérgező anyagra. Az ezekkel való kontaktus, munka, ezek elfogyasztása, belégzése jellegzetes látóideg károsodást okozhat. Ilyenkor a látótérnek általában a központi, az éleslátásért felelős területe érintett vagy érintett legnagyobb mértékben. Toxikus károsodást okozhat a nehézfémekkel való kontaktus (pl. higany), a metilalkohol fogyasztása vagy egyes mérgező gombák fogyasztása is. Gyakori azonban az is, hogy a hétköznapi életben általában is jelen lévő mérgező anyagokra mutat valaki fokozott érzékenységet. Ennek típusos példája a dohány-alkohol okozta tompalátás olyan személyeken, akik erős dohányosok, rendszeresen, viszonylag sok alkoholt fogyasztanak és egyéni érzékenységük van a látóideg éleslátásért felelős részének károsodása tekintetében. Ez az állapot kezdetben még visszafordítható lehet B-vitamin adással és a károsító alkoholfogyasztás és dohányzás teljes megszűntetésével. Ellenkező esetben a látás központi része elvész mindkét szemen, és csak a perifériás (széli) látótér marad használható, ami által az életminőség jelentősen romlik. A fenti állapotok – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája – nem ölelik fel a látóideg valamennyi idegrendszeri betegségét. Így, ha valaki a látóterében károsodást észlel, első lépésben részletes, kellő minőségű szemészeti vizsgálaton kell, hogy átessen. Ennek célja az, hogy a szembetegségek okozta látásváltozást észlelhessék, és hogy valószínűsíthessék a nem szemészeti betegségek okozta látásváltozást, valamint, hogy megfelelő, további szakorvosi konzultációra célzottan lehessen irányítani a beteget.