Gyógyszerektől, ételektől és betegségektől csalánkiütés

A csalánkiütés a lakosság közel 20 %-át érintő allergiás bőrbetegség. Az orvosi nevén urticaria, a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes, melynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Gyakran arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá. A kiváltó okokról és kezelési lehetőségekről dr. Garaczi Edina, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-allergológusa ad felvilágosítást.

Elhúzódó panaszok

A csalánkiütések diagnózisát nehezíti, hogy sokszor mire a beteg orvoshoz kerül a panaszai már megszűntek. Egyéntől és a kiváltó okok függvényében a tünetek órákon, napokon, vagy heteken át is jelentkezhetnek. Van, aki életében csak egyszer-kétszer tapasztalja a csalánkiütéssel járó kellemetlenségeket, másoknál viszont visszatérő panaszokat jelentenek a test egyes pontjain megjelenő, viszkető duzzanatok. Általánosságban a betegeknek azt javasoljuk, hogy a tartósan, 6 hétnél tovább fennálló csalánkiütések esetében nem elégedhetünk meg a tünetek kezelésével, a további okokat is vizsgálni kell.

Gyógyszerek, gyógynövények

A hirtelen jelentkező csalánkiütések egyik leggyakoribb oka az új gyógyszerek bevezetése, vagy a régóta szedett gyógyszerek leváltása. Utóbbi esetben az azonos hatóanyag mellett megjelenő különböző adalékanyagok, vagy vivőanyagok okozhatnak problémát. Alkalmanként szedett fájdalomcsillapító, lázcsillapító, altató, nyugtató is okozhat kiütéseket. Megfázás kapcsán használt torokfertőtlenítő, szopogató tabletta, orrspray is csalánkiütést provokálhat. Természetgyógyászati készítmények, biokapszulák, gyógyteák, gyógyfüvek nagyon gyakran okoznak csalánkiütéseket.

Ételek, adalékanyagok

A másik leggyakoribb ok az úgynevezett étel intolerancia (nem valódi allergia) kialakulása. Ezekben az esetekben főleg a mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák okozzák a csalánkiütéseket. Ilyenkor olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztott (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt. Friss gyümölcsök például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhat a háttérben, főleg kisgyermekekben vagy pollenallergiás felnőttekben okoznak tüneteket.

Gyulladások, betegségek, testmozgás

Autoimmun betegségekhez (pl. pajzsmirigy betegségek) is társulhat csalánkiütések megjelenése. Ilyen esetben a panaszok megszűnéséhez az autoimmun betegséget kell kezelni. Gyulladásos gócok (gyulladt mandula, rossz fog, nőgyógyászati, urológiai fertőzések) is állhatnak a háttérben. Ezek kivizsgálása és kezelése a tüneteket megszünteti. Fizikai okok, például hideg, meleg vagy testmozgás is okozhat csalánkiütést. A fizikai okok miatt jelentkező csalánkiütések pontos mechanizmusát nem ismerjük: átmeneti jelleggel állnak fenn, idővel a panaszok csökkennek vagy elmúlnak.

A csalánkiütések kezelése

A kiütések ellen a tüneteket csökkentő, antihisztamin tartalmú gyógyszerek átmenetileg hatásosak lehetnek, de a betegség megszüntetéséhez az okok kivizsgálása és kezelése szükséges. A kiváltó ok ismeretében a kezelés legfontosabb lépését annak megszüntetése jelenti. Megoldás lehet így például az új gyógyszer abbahagyása, kiváltása más készítménnyel vagy tartósítószer-mentes diéta tartása is.

Forrás: Budai Allergiaközpont