Miből érdemes otthont építeni? 2012-01-25 Blog Megosztás: Tweet Aki lakásvásárlás vagy saját ház építésének megkezdése előtt áll, megpróbálja összegyűjteni azokat az információkat, amelyek alapján az előtte tornyosuló fontos kérdésekben döntést tud hozni. Az építési telek elhelyezkedéséről, a tájolásról, a környezetről és persze anyagi lehetőségeiről minden építkezőnek van több-kevesebb elképzelése. Egyáltalán nem lebecsülendő azonban az a kérdés, hogy milyen építőanyagból készüljön a ház legfontosabb és a későbbiekben már nem megváltoztatható része: a fal. Melyek azok a tényezők, melyeket érdemes a döntés során figyelembe venni? Legyen a lakás/ház fala jó hang- és hőszigetelő; nyáron ne melegedjen fel gyorsan, télen tartsa meg a fűtés melegét; legyen tartós, hiszen több generáció számára építkezünk; hosszú távon tartsa meg értékét; nyújtson lakói számára biztonságos és egészséges otthont, melyet az idő folyamán változó igényeiknek megfelelően (pld. a gyerekek számának változása) rugalmasan alakíthatnak. Mi a tégla? A tégla legpontosabb meghatározása az, hogy égetett agyag falazóelem. Léteznek olyan téglák is, amelyeket nem falazásra használnak, például a padlástégla vagy a kábeltégla, azonban ezek is égetett agyagból készülnek. Szokásos még a tégla szót mindenféle, nem égetett agyag elemekre is használni például gyeptégla, üvegtégla, gázbeton tégla, ez azonban pongyola, félrevezető megfogalmazás. Természetes eredet – a legősibb anyag A tégla az egyik legősibb és legtermészetesebb építőanyag, ugyanúgy, mint legközelebbi rokona a vályog. A némiképpen eltérő alapanyagon kívül a legnagyobb különbség közöttük abban van, hogy a téglát kiégetik. Van, aki az égetést nem tekinti természetes folyamatnak és a vályogra esküszik, azonban ha jobban belegondolunk, az égetés nélküli falazóanyag jelentős veszélyeket rejt magában. Egyrészt az égetés teljesen természetes folyamat, hiszen sok-sok ezer évvel ezelőtt a tűz meghódítása az ember fejlődésének egyik legelső és legfontosabb lépése volt. Azt pedig nehéz lenne ráfogni őseinkre, hogy nem éltek egyetértésben a természettel. Másrészt pedig a kiégetésre a vályog hibáinak kiküszöbölése céljából van szükség, amíg a vályog a nedvesség hatására szétmállik (sajnos elegendő itt csupán a legutóbbi tiszai árvizek torokszorító pillanataira utalnunk), addig a kiégetett agyag teherbíróvá és stabillá válik. Környezetbarát gyártás – egészséges lakókörnyezet A téglagyártás lényege a kezdetektől ugyanaz maradt, alapanyagát, az agyagot a legtermé-szetesebb módon az anyaföldből nyerik. A téglaipar nem más gyártóktól veszi a termékei előállításához szükséges, többnyire nagy energiaigénnyel és károsanyag kibocsátással gyártott félkész és kész termékeket, vegyszereket és pasztákat, hanem valódi nyersanyagból dolgozik. Nem hárítja át másokra, hanem saját maga oldja meg a környezetvédelmi és energiatakarékossági problémákat. A téglagyárak mindig az agyagbányák mellett épültek és épülnek, nincsen szükség az alapanyag nagy távolságra történő, környezetet károsító szállítására. Tehát a tégla valóban környezetbarát technológiával készül. Teherbírás – biztonság, rugalmasság A téglák anyagszerkezetük révén igen szilárdak, nagy teherbírásúak. A magas elemszilárdságnak fontos szerepe van a kivitelezés során, mivel a későbbi változtatások, átalakítások zökkenőmentes megoldása egyszerűbb, gyorsabb. Ezt a biztonságot mindenképpen érdemes beleépíteni a szerkezetbe, hiszen ki tudja, mit hoz a jövő, milyen átalakításokra, ráépítésekre lesz szükség harminc, negyven év múlva. Más építési technológiák esetén ilyen változtatásokra korlátozott mértékben vagy egyáltalán nincs lehetőség. Emellett, bár triviálisnak tűnik, nem elhanyagolható tény, hogy a masszív tégla építésű házak a bentlakókat sokkal jobban megvédik a külső környezet ártalmaitól (víz, szél stb). Időtállóság – értéktartás Nem kell külön kiemelni, hogy az égetett agyag falazóelemek már bizonyították időállóságukat, a legrégibb téglaépületek nem néhány évtizedesek, hanem több ezer éves műemlékek. Napjainkban sem véletlenül olvashatjuk hirdetésekben, hogy „tégla építésű”. Régen és most is érték volt tégla építésű lakásban lakni; ezek az épületek nem csupán megtartják, hanem növelik is értéküket, gondoljunk csak az elmúlt évek ingatlanpiaci robbanására. Hőszigetelés, hőtárolás – energiatakarékos otthon Az égetett vázkerámia falazóelemek ellentétben a homogén kialakítású falazóanyagokkal, optimálisan egyesítik a téli és a nyári hővédelemmel kapcsolatos jogos igényeket. Hőfizikai szempontból a hőszigetelés és a hőtárolás kérdései együtt fontosak. Bár a jelenleg hatályos hőtechnikai szabványban nincsen előírás külön a falszerkezet hőszigetelésére, a sokak által misztifikált „k” értékre, a korszerű égetett agyag falazóelemek speciálisan kialakított üregszerkezetük révén felveszik a versenyt a pár évtizede, kimondottan hőszigetelési célból kifejlesztett újszerű falazó anyagokkal. A Porotherm 44 N+F falazóelemmel hőszigetelő falazóhabarcs és vakolat alkalmazása esetén 0,32 W/m2K -es „k” érték is elérhető. De megtévesztő csak a hőszigetelést vizsgálni. Ha a hőtárolás kérdését nézzük, akkor még meggyőzőbb az égetett agyag falazóelemek előnye, mivel a hőtárolás képessége egyértelműen a falszerkezet tömegével függ össze. Más falazóelemek esetén előnyként említik a termék könnyű súlyát. Ez az előny azonban azonnal hátránnyá válik, ha a hőtárolás kérdését vizsgáljuk. Pedig a falazat hőtárolási képessége a gazdaságosság és lakóérzet szempontjából a legfontosabb tulajdonság. Mit jelent a hőtárolás? A kerámia falazat, hőtárolási képességének köszönhetően télen úgy viselkedik, mint egy cserépkálya, azaz a fűtés melegét megtartja, lassan adja le. Nyáron viszont a külső hőséget nehezebben engedi be, azaz szinte a falba épített, természetes légkondícionálóként működik. Léteznek a téglánál jobb hőszigetelő képességgel rendelkező építőanyagok, de ez a tulajdonság nem párosul a rendkívül fontos hőtárolási képességgel, illetve például a kiváló hőszigetelő könnyűszerkezetes házaknál a nyári meleget csak légkondícionáló berendezéssel lehet elviselhetővé tenni. Forrás:
