Sürgősségi fogamzásgátlás – vénnyel vagy vény nélkül?

Magyarországon továbbra is vényköteles maradt az a sürgősségi fogamzásgátló készítmény, amelyet – az Európai Bizottság januári döntése alapján – 2015. március 31-e óta már szabadforgalmú szerként lehet megvásárolni az Európai Unió 28 másik tagországának patikáiban. A hozzáférhetőség kérdése azért is lényeges, mert a sürgősségi fogamzásgátlásban az időtényező nagyon fontos.

Ezek a peteérést késleltető, a teherbeesést megakadályozó készítmények a védekezés nélküli aktust követő 24 órában a leghatékonyabbak, ezért is célszerű, hogy minél hamarabb és könnyebben jussanak hozzá az érintettek. Felmerült azonban más egyéb kérdés is ezzel kapcsolatban: Elősegíti-e a felelőtlen szexuális viselkedést, ha az esemény utáni tabletta vény nélkül kapható? Kell-e egy felnőtt nőnek orvossal konzultálnia egy egyébként biztonsággal alkalmazható készítményről?

Az Európai Bizottság döntése – amely az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) bizottsága, a CHMP 2014. novemberi ajánlása alapján született meg – nem volt kötelező érvényű az uniós tagországokban, így minden tagország maga dönthette el, hogyan szeretne eljárni a kérdésben. Így állhatott elő az a helyzet, hogy bár korábban a sürgősségi fogamzásgátló tabletta Magyarországon kívül még négy másik, többnyire konzervatív országban (Horvátország, Lengyelország, Németország és Olaszország) is vényköteles volt, mára azonban – az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2015. januári jogszabály-módosítása értelmében – csak hazánkban maradt vényköteles az uliprisztál-acetát hatóanyagot tartalmazó készítmény kiváltása. (Egy EU-s tagországban, Máltán nem forgalmazzák a készítményt.)

Az uniós döntés és a magyar válasz ismét felszínre hozott több, a sürgősségi fogamzásgátlással kapcsolatos szakmai és etikai vagy társadalompolitikai kérdést.

 Kockázatok és mellékhatások

A minisztérium – döntése indoklásában – a 30 milligramm uliprisztál-acetátot tartalmazó sürgősségi fogamzásgátló tabletta betegbiztonsági kockázataira hivatkozott: a nem kívánt terhesség ellen a védekezés nélküli aktust követő 5 napon (120 óra) belül védő készítmény biztonságos alkalmazása a tárca képviselői szerint csak az orvosi és gyógyszerészi ellátás együttes jelenléte mellett garantálható. A fokozott betegbiztonság mellett szól többek között, hogy bizonyos esetekben – például a készítmény összetevőivel szembeni allergia, súlyos asztma vagy májbetegség – nem feltétlenül ajánlott ezzel a módszerrel élni. A tabletta többszöri, egymást követő használata esetén pedig akár komoly szövődmények – felborult menstruációs ciklus, vérzészavarok, következményes gyulladások – is felléphetnek.

Azoknak, akik két hónapon belül kétszer is éltek ezzel a tablettával, egészen biztosan érdemesebb a rendszeresen szedendő fogamzásgátló készítményeket választania a nem kívánt terhesség elleni védekezéshez. A vénynélküliség ellen érvelők hozzáteszik még: a jelenlegi hazai rendszerben lehetetlen lenne ellenőrizni, hogy ki és milyen gyakran vesz be sürgősségi fogamzásgátló tablettákat.

Az International Consortium for Emergency Contraception 2012-es „Sürgősségi fogamzásgátlás – Irányelvek orvosok és egészségügyi ellátó hálózatok számára” címet viselő szakmai tájékoztatójának megállapításai között ugyanakkor azt olvashatjuk, hogy a készítmény

• használatának nincs orvosilag alátámasztott ellenjavallata;
• használatához nincs szükség semmilyen vizsgálatra vagy laboratóriumi tesztre;
• nincs szükség tervezett utánkövetésre használata után;
• a sürgősségi fogamzásgátló tabletták orvosilag komoly szövődményeket nem okoznak, de mellékhatásuk lehet (fejfájás, hasi fájdalom, hányinger, stb.);
• a sürgősségi fogamzásgátló tabletták akkor sem jelentenek veszélyt, ha véletlenül egy már megfogant terhesség esetén használják azokat, nincs káros hatása a magzatra, a már kialakult terhességet nem szakítja meg

Természetesen – mint minden gyógyszert – a sürgősségi fogamzásgátló tablettát is az előírásoknak megfelelően kell alkalmazni, és az esetek egy részében előfordulhatnak mellékhatások vagy allergiás reakciók, ugyanakkor a szakirodalom alapján megfelelően biztonságos készítményről van szó.

A biztonságos alkalmazás kérdését érinti az az elképzelhető eset is, hogy a hazai vénykötelesség miatt a páciens a környező országokban könnyebben és gyorsabban szerzi be a készítményt, de a nyelvi akadályok miatt nem kap megfelelő tájékoztatást az alkalmazás módjáról, illetve az esetleges mellékhatásokról.

Fontos látni azt is, hogy a vény nélküli forgalmazás – az európai példák alapján – nem jelenti feltétlenül a kontroll teljes hiányát. Számos országban gyógyszerészi konzultációhoz kötik a készítmény kiadását, máshol pedig az életkori megszorításokkal árnyalják tovább a szabályozást, azaz 15 illetve 16 éves kor alatt írnak elő az idősebbekre vonatkozó szabályoknál szigorúbb eljárást (lásd keretes írásunkat).

A WEBBeteg.hu által megkérdezett Dr. Párducz László elsősorban az esemény utáni tabletták szélesebb körű használatával járó előnyöket emelte ki a veszélyek helyett. – El kell ültetni a köztudatban, hogy nem kell várakozni, kétségbeesni védekezés nélküli szeretkezés után, hiszen erre is van megoldás.

A Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság Elnöke, a Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság Alelnöke szerint a sürgősségi fogamzásgátlók nem széleskörű használatának két fő oka van. Az egyik az ismeretek hiánya. Az információkhoz való limitált hozzáférés különösen a szociálisan hátrányos helyzetűekre jellemző, ugyanakkor az orvosok egy része sem rendelkezik elég ismerettel a készítményekről és hatásmechanizmusukról. A másik fő ok a korlátozott hozzáférés, amely elsősorban a vénykötelességet előíró szabályozás miatt jellemző, bár Dr. Párducz elismeri a költségek szerepét is.

Nem abortusz

Az „esemény utáni tabletta” etikai megítéléséhez fontos információ, hogy a sürgősségi fogamzásgátló esetében nem terhességmegszakításról van szó.

“Fontos tudnivaló és érv a vény nélküli hozzájutás szempontjából, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tablettának nincs káros hatása a magzatra, nem szakítja meg a kialakult terhességet. A tabletta hatása nem más, mint a peteérés gátlása, így egy esetlegesen kialakult terhesség beágyazódását nem akadályozza meg – mondta el Dr. Párducz László. Ebben az esetben tehát még azt megelőzően történik gyógyszeres beavatkozás, hogy a petesejt megtermékenyült és beágyazódott volna, a leendő embrió pedig elkezdett volna kifejlődni. A készítmény a peteérést (ovuláció) késlelteti, megakadályozva ezzel a sikeres megtermékenyítést. Abban az esetben, ha a megtermékenyülés már megtörtént, a tabletta bevétele nem vált ki semmilyen hatást, azaz nem okoz művi abortuszt.

A készítmény a védekezés nélküli aktust követő 24 órában a leghatékonyabb, ezért is lehet amellett érvelni, hogy a nem kívánt terhességeket egy vény nélkül, valóban gyorsan és egyszerűen hozzáférhető készítménnyel lehet a leginkább megelőzni (leszámítva persze a hagyományos fogamzásgátló tabletták és más védekezési módszerek rendszeres és megfelelő alkalmazását). A széleskörű felhasználhatóságot nagyban elősegítené a könnyű hozzájutás, így a nem tervezett terhesség elkerülhető lenne – mondta Dr. Párducz.

Forrás: