„Foga van a napnak, fényei harapnak” 2015-03-23 Blog, Napi Hírek Megosztás: Tweet Kalendárium az év jeles napjaira – Gábor, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Auguszta „Foga van a napnak, fényei harapnak” – olvashatjuk Szilágyi Domokos „Március” című versében. Rá is fér a napfény a kiskertekben szorgoskodókra, hiszen a sok tennivalót meghatározza a márciusi időjárás, amely a néphit szerint kihat a többi hónapra is. Egy 1909-ből származó rigmus szerint „márciusban, ha dörög az ég, akkor májusban hó lesz”, más vélekedés szerint „ha sok az eső márciusban, lesz az bőven júniusban”. Böjtmás hava utolsó harmadának egyik jeles napja Gábor (március 24.), a bibliai Gábriel, aki hírül adta Keresztelő Szent János születését. Gábor napja a káposztaültetés hagyományos kezdete, de napjához babonás hiedelem is keveredett. Állítólag egyes helyeken a távolabbi kertekbe igyekvő háziasszonyok ugyancsak szedték a lábukat, hogy útközben ne találkozzanak kakassal, mert az a földbe tett káposztamag közé gazt kapart volna. Más helyeken úgy tartják, hogy, ha a búzát harangszókor vetik, üszkös lesz a mag, s ha a vetés napján kenyeret sütnek, rossz lesz a termés. Március 25-e Jézus fogantatásának napja, nem véletlen tehát a pásztorok hiedelme, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony indítja meg a mezőt a növekedésre. Régebben e napot tartották a legalkalmasabbnak az oltásra és a szemzésre. A göcsejiek szerint az ekkor beoltott fát nem szabad kivágni, mert „vér folyna belőle”. Általános szokás viszont, hogy ekkor megrázzák a gyümölcsfák ágait, hogy bő termést hozzanak. A délvidéken Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a békákat is figyelik, mert, ha megszólalnak, még negyven napig hideg lesz. De akár meleg, akár fú, Auguszta napján (március 29-én) bekerülhet a földbe a paprika, a paradicsom, a káposzta, a zeller és az uborkapalánta, el kell szórni a paraj, a sárgarépa, a petrezselyem és a retek magját, de az Ő neve napján kell varázskeltő, termésnövelő célzattal a mákot is a földbe hinteni. Szigethy Emma Forrás:
