Melyik a 10 legnépszerűbb karácsonyi fenyő?

Milyen karácsonyfát válasszunk idén? Vagy már megvan a jól bevált fajta? Lássuk, melyeket szeretik az emberek a legjobban – Amerikában.

Noha általában a legtöbb családban megvan, milyen típusú karácsonyfa a kedvenc – ami méretre, külsőre és árban is megfelelő -, olykor előfordul, hogy mégis váltanának egy másik fajtára. A leggyakrabban vásárolt karácsonyi fenyők nem véletlenül a legnépszerűbbek. A karácsonyfa-választás előtt érdemes elolvasni, melyek azok.

Az Amerikai Nemzeti Karácsonyfa Szövetség (NCTA) szerint az amerikai családok milliói készülnek a szentestét valódi fenyő körül megülni. Várhatóan igen sok fa kel el november közepétől kezdődően. A vásárlók nagyjából 23 százaléka karácsonyfa-ültetvényekről szerzi be a fenyőfáját, 62 százalék kiskereskedőktől veszi. 300 ezer vásárló az interneten rendeli meg a karácsonyfát. Egy amerikai felmérés szerint az alábbi 10 fenyőt viszik a legjobban az ünnepekre:

Fraser fenyő: nagyon hasonló a Balzsam fenyőhöz, de délről származik – egyesek szerint a Balzsam fenyőfajok déli típusa. 1500 méteres magasság felett nő természetesen. Sötétzöld tűlevelei vannak, 2-2,54 cm hosszúak, jó elosztásúak. A karácsonyi fenyőfának kiváló a tartása, kellemes az illata. John Fraser skót botanikus után kapta a nevét, aki 1700-ban az észak-amerikai Appalache-hegységben fedezte fel ezt a fenyőfajt.

Douglas fenyő: nem igazi fenyő, egyedi a besorolása. A valódi fenyőkkel ellentétben a Douglas-fenyő levelei lefelé lógnak. Természetesen nő kúp alakúra, 2-3 centiméteres tűlevelei vannak, melyek elég tartósak és édeskés illatot árasztanak, ha megtörnek. Az 1800-as években David Douglas tanulmányozta ezt a fajta fenyőt, róla nevezték el.

Balzsam fenyő: nagyon szép, piramis alakú; lapos, tartós, aromás tűlevelei vannak. A Balzsam és a Fraser fenyő igen sok tulajdonságában egyezik, ezért a botanikusok valószínűsítik, hogy egy és ugyanazon faj kiterjedéseiről van szó. A hideg teleket és a hűvös nyarakat is bírja, gyönyörű sötétzöld színben pompázik és rendkívül illatos. A balzsamról nevezték el, illetve a gyantáról, amely a kéregben található, és amelyet a háborúban a sebek kezelésére is használtak.

Colorado-i kék fenyő: ez a típus a leginkább ismerős az emberek számára, mint díszes, tájjellegű fa. Különleges, sötétzöldből kékesbe hajló tűlevelekkel rendelkezik, melyek 2,5-7 centiméteresek lehetnek, és fiatal fenyőként piramis formát vesz fel. Gyakran teljes gyökérlabdával együtt árulják, és az ünnepek után ki lehet ültetni a kertbe. 1978-ban lett népszerű, amikor a Fehér Ház karácsonyfa-választása erre a fajtára esett. Szép, szimmetrikus fa, a legjobban ez tartja meg a tűleveleit, Utah és Colorado államban egyébként az „állam fája”.

Erdei fenyő (skót fenyő): Észak-Amerikában a leginkább karácsonyi fenyőként ültetett és árusított fajta az NCTA szerint. Ez azonban nem jelenti, hogy a legnépszerűbb is. Nem őshonos Amerikában – Európából származik, ezt a típust használták az Újvilág felfedezése után az újraerdősítésre. Merev ágakkal bír, „két nyalábos” sötétzöld tűlevelekkel, melyek 2,5-7 cm hosszúak. A karácsonyfa 4 hétig tartja meg leveleit, de ha száraz is, attól még a levelek fenn maradnak. Illata az egész szezonban kellemesen érződik.

Juniperus virginiana (keleti vörös cédrus): elsősorban regionális kedvenc, a Dél hagyományos karácsonyfája. Ágai könnyedek, de sűrűek, tömörek, fiatal fánál piramist formáznak. Nem valódi cédrus – juniperus. Rendkívül aromásak a tűlevelei, sötétzöldek, fényesek, erőteljes színűek, ám mellette élesek és szúrósak is.

Picea glauca (fehér lucfenyő): az Egyesült Államok északkeleti fele-, illetve Kanada kedveli nagyon. Regionális kedvenc, a legjobban a vadonban nő. Zöld-kékeszöld színben játszanak a levelei, de a zúzott, törött tűlevelek szaga kellemetlen. A másik gond vele az, hogy nem tartja meg sokáig leveleit. Ugyanakkor nehéz díszek felrakására kiválóan alkalmas. A fehér fenyő egyébként Dél-Dakota állami fája.

Pinus strobus: ezt a fenyő típust évszázadokon át főleg faanyagnak használták, de megnyírva karácsonyfaként is jól mutat. Főként a közép-atlanti államokban termesztik őket kereskedelmi célokra, vagyis karácsonyfának. Az ünnepi szezonban megtartja leveleit, viszont nehéz díszek felaggatására nem alkalmas és különösebben illata sincs. Sok, allergiás reakciótól szenvedő ember vásárol azonban ilyen fát. Ez egyébként a legnagyobb méretű fenyő az Egyesült Államokban, Michigan és Maine állami fája.

Abies concolor: a fehér fenyő egyike azoknak a fáknak, melyek leghosszabb tűlevelekkel rendelkeznek. Legnagyobb részüket Kaliforniában használják fel karácsonyfaként. Kékes-zöld tűlevelei vannak, 1,27-3 centiméteresek. Szép formájú fenyőfa, ráadásul illatos és jó a tűlevél-megtartó képessége is.

Pinus virginiana: csak rövid ideje használják karácsonyfaként. Tolerálja a melegebb hőmérsékletet, az erdei fenyő déli alternatívájaként szolgál. Ugyanakkor inkább csak formásra alakítható – lombozata sötétzöldből szürkébe hajló, ágai erősek. Az Egyesült Államok délkeleti részén igen népszerű, nagy mennyiségben eladott karácsonyi fenyő.

Kedvelt karácsonyfa még a Nobilis fenyő, felfelé álló leveleivel, mely így felfedi az alsó ágakat. A fa egyedülálló a szépségét tekintve, vágva is hosszúéletű, merev ágaira lehet nehezebb díszeket akasztani. A Leyland ciprus levélzete sötétzöld, megjelenése egy kissé „pelyhes”, „tollas”. Könnyed illata van és kiváló lehet azok számára, akik a többi karácsonyfa-típusra allergiásak.

Forrás: