D-vitamin: tévhitek és tények

Tévhit: Minél több D-vitamint szedünk, annál jobb.

Tény: Bár a D-vitamin pótlása a téli hónapokban valóban naponta javasolt, az egészségügyi ajánlások nem véletlenül határoznak meg ajánlott értékeket korosztályonként. Az orvosi kutatások szerint a szervezetben kimutatható bizonyos határérték felett – 125 nmol/liter – ennek a fontos vitaminnak nincs további jótékony hatása. Egyénenként változik azonban, hogy kinek a szervezete mennyit állít elő a vitaminból. A napi 2000 Nemzetközi Egység (NE) egészséges felnőtteknél elégséges ahhoz, hogy a szükséges D-vitamin-szintjét fenn tudja tartani, illetve a téli hónapokban előforduló D-vitamin-hiányt megelőzze.

Fotó: 123rf.com

Tévhit: A D-vitamin túladagolható, ezért rendszeres szedése veszélyes.

Tény: A D-vitamin-túladagolás, extrém esetben -mérgezés rendkívül ritka. Még ha valaki (egészséges felnőtt) a felső határt jelentő, biztonságosan szedhető, napi 4000 NE mennyiségű vitamint veszi be naponta, túladagolni akkor sem tudja a D3-készítményeket. A szervezetünkben működik ugyanis egy védelmi mechanizmus, amely a bevitt készítményekből csak annyi D-vitamint hasznosít, amennyire szüksége van. Fontos, hogy a bevitt D-vitamin-készítmények hatóanyagai néhány hét után lebomlanak és kiürülnek a szervezetből. Valóban veszélyes túladagolás, mérgezés a múltban jellemzően laboratóriumi, ipari balesetekben következett be.

d-vitamin, vitamin D

Fotó: 123rf.com

Tévhit: A D-vitamin-pótláshoz elég, ha egészségesen táplálkozunk.

Tény: A kutatások szerint egy átlagos magyar mindössze napi 80 NE D-vitamint visz be a szervezetébe táplálkozással. Ma­gyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartá­sához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő, napi 15–30 perces (az UV-B sugár­zás erősségétől függően), 10 és 16 óra közötti direkt napsugárzás. Érdemes figyelembe venni, hogy a napvédő krémek gátolják a D-vitamin termelést. Télen az alacsonyan beeső fény miatt a nap­sugárzás D-vitamin-képzésre alig (nem) hasznosítható; így csupán élelmiszerből nagyon nehéz megfelelő mennyiségű D3-vitamint a szervezetbe juttatni. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú országokban ezért is jellemző a lakosság jelentős százalékában kimutatható D-vitamin-hiány. Az aktuális orvosi ajánlás szerint napi 2000 NE (egészséges felnőttek esetén) D3-vitamin bevitele tekinthető optimálisnak.

Fotó: 123rf.com

Tévhit: A túl sok D-vitamin meszesedést okoz a testünkben.

Tény: A D-vitamin-fogyasztás egyik legismertebb előnye, hogy szabályozza a szervezet kalciumháztartását és a kalcium beépülését a csontokba. Korábban léteztek olyan elméletek, hogy a magas dózisú D-vitamin-pótlás úgynevezett hiperkalcémiát okozhat. Ilyenkor a vérben keringő kalcium szintje károsan magas lehet, és ez hosszú távon akár az érfalak meszesedésével is járhat. Azonban az érvényben lévő ajánlás szerinti, biztonságosan bevihető napi 4000 NE D-vitamin (egészséges felnőtt esetén) nem okozhat ilyen anyagcserezavart. A vér kalciumszintjének kóros megemeléséhez napi 10.000 NE D3-vitamin rendszeres bevitele felett számíthatunk, de ez mintegy ötszöröse a felnőttek számára ajánlott D-vitamin-pótlásnak.

 

Tévhit: A fényterápiák vagy akár a szolárium pótolják a természetes napfényt, és segítik a D-vitamin-termelést.

Tény: A bizonyos fényterápiák hasznosak lehetnek bőrünk egészségének fenntartásában. A D-vitamin-pótláshoz szükséges UV-B sugárzást azonban nem pótolják. Ugyanígy nem ajánlott a szolárium használat, ha a cél a testünk D-vitamin-termelésének serkentése. A szoláriumok UV-B fénymennyisége ehhez eleve nem elegendő, a túlzásba vitt szoláriumhasználatnak ugyanakkor lehetnek más jellegű kockázatai.

Tévhit: A D-vitamin valójában hormon, és túl nagy mennyiségben káros a szervezetre.

Tény: Sokak számára lehet ijesztő, ha mesterséges hormonbevitelről hallanak. Márpedig a D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, hanem egy olyan hormon, amelyet a szervezetünk termel. Amit mi D-vitaminként vagy D3-készítményként szedünk, az ennek a D-hormonnak az úgynevezett előanyaga, ami éppen a már jelzett módon, vagy napsugárzás hatására alakul hasznos vegyületté a bőrünkben. A szervezetünk pedig felkészült arra, hogy mindig annyit hasznosítson belőle, amennyire szüksége van.

D-vitamin, vérvétel

Fotó: 123rf.com

Tévhit: A D-vitamin hiánya rákot okozhat.

Tény: A D-vitamin-hiánynak számos negatív következménye lehet, főként az immunrendszer működésére és a csontjaink egészségére. Mára ismert tény, hogy a vitaminpótlásnak olyan, a sejtek differenciálódását is szabályozó hatása van, amely lassíthatja a daganatképződést, gátolhatja rákos betegségek esetén az áttétképződést. Bizonyos betegségekben pedig igazoltan csökkentheti a halálozási arányt.

 

Tévhit: Mindenkinek rendszeresen érdemes méretnie a D-vitamin-szintjét.

Tény: Egyre több helyen láthatunk olyan hirdetéseket, amelyek testünk vitaminszintjének mérésére, speciális laborvizsgálatokra szeretnének rávenni. Igaz, hogy ezek a vizsgálatok pontos képet adhatnak a D-vitamin-ellátottságunkról is, ugyanakkor ilyen tesztekre valójában nincs mindenkinek szüksége. Ha betartjuk a vitaminpótlásról szóló adagolási ajánlást, biztosak lehetünk abban, hogy nem alakul ki D-vitamin-hiány. Bizonyos betegségek, állapotok esetén orvosi ajánlásra érdemes ilyen vizsgálatokon részt vennünk.

 

Tévhit: Mindenkinek ugyanannyi D-vitaminra van szüksége.

Tény: A D-vitamin-szükséglet valójában függ a szervezetünk általános állapotától, a táplálkozási szokásainktól és az életkorunktól. Ezért is lehetséges, hogy az adagolási ajánlás korosztályonként eltérő mennyiségekről ír. Ez 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetén 400-500 NE (1000 NE-maximummal), 6 év feletti gyermekeknél 1000 NE (2000 NE-maximummal), míg felnőttek esetén 2000 NE (4000 NE-maximummal). Lehetséges, hogy kimutatható D-vitamin-hiány esetén szakorvos javasolja az úgynevezett feltöltést. Ilyenkor rövid ideig az általánosan ajánlott mennyiségeknél magasabb D-vitamin-dózis is indokolt lehet, de csak addig, míg a szervezet a szükséges D-vitamin-szintet előállítja. A D-vitamin adagolásában különleges esetnek számítanak az autoimmun betegségben szenvedők, és az általános ajánlástól eltérő mennyiséget javasolhat az orvos a várandós nőknek vagy – egyes gyógyszerek szedése esetén – a rizikócsoportba tartozó betegeknek (mint például a fokozottan pigmentált bőr, obesitas, krónikus be­tegségek, gyakori infekciók, izomgyengeség, egyes gyógyszerek szedé­se (például antiepileptikumok)).

 

Ekkor a legfontosabb a D-vitamin pótlás

 

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.