6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

Sokan még ma is hipochondriának tartják, holott a krónikus fájdalom szindrómával élők komoly nehézségekkel küzdenek a mindennapokban

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa a gyakori félreértésekről és a komplex kezelés lehetőségeiről beszélt.

1. Sokféle állapot vezethet krónikus fájdalom szindrómához

Minden olyan állapot, betegség, ami hosszan tartó fájdalommal jár, okozhat krónikus fájdalom szindrómát(KFSZ-t). Ennek definíciója szerint ugyanis 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amelyben a psziché is érintett. A téma szakértői feltételezik a pszicho-neuro-endokrin-immuno eredetet, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha van egy meg nem oldott élethelyzet, egy szociális stresszor, akkor ez bizonyos fájdalomemlékeket aktivál, amelyek idővel szervülnek. A páciensnél pedig idővel kialakul egy diszfunkcionális attitűd, miszerint „ő nem tud meggyógyulni”.
Számos betegség lehet kiindulópontja a szindrómának, mint például ízületi gyulladás, rheumatoid arthritis, bármilyen ok miatti hátfájás, fibromyalgia, irritábilis bél szindróma, daganatos betegségek.  

2. A krónikus fájdalom szindrómával mindennap kihívás lehet

A krónikus fájdalom szindróma valódi szenvedés, ami kezelést igényel.Sok KFSZ beteg tart a reggelektől, hiszen az előző napi viszonylag jó állapot még nem jelenti azt, hogy másnap is minden rendben lesz. Ez a fajta bizonytalanság és rettegés természetesen tovább ronthat az állapoton, és valóban előfordulhat, hogy a beteg fel sem tud kelni az ágyból. A környezet pedig gyakran kétkedve fogadja ezt az állapotot, és mintha a „krónikus” kifejezéssel sem tudnának megbirkózni, ezért hangozhat el olyan sokszor a „holnapra semmi bajod sem lesz” biztatás.

3. A KFSZ betegek „mindent próbáltak már”

Szinte mindennapos eset, hogy a KFSZ betegek olyan jó tanácsokat kapnak, hogy próbálkozzanak vény nélküli fájdalomcsillapítókkal, másik párnával, speciális diétával vagy „immunerősítőkkel”. Az igazság az, hogy a páciensek szinte mindent megpróbálnak, sokszor évekig járnak egyik orvostól a másikig, így külön frusztrációt okozhat náluk, hogy „semmi sem használ”.

4. A páciensek attól tartanak, nem szabad mozogniuk

Gyakori tévhit a KFSZ betegek körében, hogy a mozgás csak fokozza a panaszaikat. Holott ennek éppen az ellenkezője az igaz, tudományos bizonyítékok is alátámasztják a mozgás előnyeit. A Pain című szaklap 2017-es tanulmányából kiderül, hogy a fizikai aktivitás, amely együtt jár a pszichés stimulációval, képes megváltoztatni azt, ahogyan az agy és a gerincvelő fogadja azokat a testből érkező jeleket, amelyekre korábban fájdalommal reagált. Vagyis aki aktív, kevesebb fájdalmat fog tapasztalni, mint a passzívan szenvedők. Ráadásul a mozgás – még egy könnyű séta is – eltereli a figyelmet a fájdalomról, növeli az önbecsülést, hiszen cselekvőképesnek érezheti magát a beteg és úgy gondol önmagunkra, mint olyasvalakire, aki legyőzte a határait. Persze a megfelelő mozgástípus kiválasztásához fontos lenne orvos, gyógytornász, mozgásterapeuta iránymutatását kérni.

5. A fájdalom mindent megváltoztat

Ha valaki hónapokig, évekig fájdalommal vagy fájdalomtól való rettegéssel él, annak nem csak a fizikai állapota fog megváltozni. A KFSZ sajnos szép lassan hajlamos megkeseríteni a családi életet, elszigetelni a pácienst a szociális közegétől, rontani a teljesítményét. Sokan akár a munkájukat is elveszíthetik, mert nincsenek olyan állapotban, hogy jó minőségben elvégezzék azt. Vagyis egy nagyon összetett problémáról van szó, amelynek kezelése sem lehet csak egyetlen irányú.

6. A kezelés mindig komplex kell, hogy legyen

A krónikus fájdalom kezelésére számos módszer rendelkezésre áll.

Krónikus fájdalom szindróma esetén a legtöbben több stációt is végigjárnak, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jutnak, de valóban fontos, hogy az érintettek ne adják meg magukat a lefelé tartó spirálnak – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa. – A rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis szinte már fél gyógyulás. Ha megtaláltuk a forrást, eldönthetjük, hogy milyen kombinált kezelés lehet a legnagyobb hatásfokú. Szóba jöhet a célzott injekciókúra éppúgy, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas– vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia, a neurálterápia, az orvosi akupunktúra, a gyógytorna, a neurológusi, immunológusi segítség és a mentálhigiénés, pszichológusi, pszichiáteri támogatás is. Lelki, mentális segítség nélkül ugyanis nem létezik teljes gyógyulás. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több irányból közelítsünk a KFSZ felé, és mindenképpen bátorítsuk a szenvedő pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.

Forrás: Fájdalomközpont