Mérai Kata örökletes visszerességgel küzd

Mérai Kata életében mindig jelen volt a rendszeres mozgás, és tinédzser kora óta kiemelt figyelmet fordít a lábai egészségére, mivel genetikai okokból korán jelentkeztek nála a visszérbetegség tünetei.

A színésznő szerint érdemes mindenkinek komolyan venni az első jeleket, és kifejezetten hasznos lehet a kockázatbecslés, hogy időben orvosi segítséget tudjunk kérni, így elkerüljük a komolyabb problémát és a szövődményeket. Elárulta, hogy ő mit tesz a lábai egészségéért, és néhány hasznos tippet is ad azoknak, akik hajlamosak a betegségre. Mérai Kata számára nagyon fontos a rendszeres sportolás, igyekszik egészségtudatosan, aktívan élni.

„Az első emlékeim közt ott van a tornaterem illata, később pedig a véget nem érő bukófordulók, majd az atlétikapálya és végül a kézilabda iránti rajongás, ami azóta is tart. Mára maradt a power plate, a futás, a teniszszülőség és a Sport Coaching, na meg a klienseim, akiknek túlnyomó része élvonalbeli sportolók.  Tudom, milyen sérültnek lenni, cipelni a vereséget, így pontosan tudom, mi kell ahhoz, hogy újra fókuszáltan tudjanak pályára állni. Kicsiben ezt élem én is nap mint nap, amikor lemegyek futni, pedig nincs kedvem. Tudatosítom magamban a cél felé vezető utat” – mesélte a sport fontosságáról az életében.

Örökletes visszérbetegséget diagnosztizáltak nála

A lábai egészségére tudatosan odafigyel, mivel egész fiatalon kiderült, hogy örökletes visszérproblémája van.

Nagyon korán, sajnos egészen fiatalon kezdtem el először foglalkozni a végtagi fájdalmakkal. Talán 12-14 éves lehettem, amikor örökletes visszerességet diagnosztizáltak nálam. Az első jelek után kiderült, hogy szükséges az érfalak megtámogatása. Sajnos akkoriban még nem fordítottak ekkora figyelmet az utógondozásra, így történhetett, hogy 20-22 éves koromra már a térdhajlatomnál kezdődő, jól látható visszér alakult ki. Később ezt elhanyagolva sokat dolgoztam. Színészként a színpadon, a táncpróbákon rengeteget terheltem. Igyekeztem mindenféle krémekkel kenegetni, de a vége egy lézeres műtét lett, ami nem igazán volt hatásos. Mondhatni, inkább csak tüneti kezelésnek bizonyult. Így teltek az évek, majd a vége az lett, hogy néhány évvel ezelőtt átestem egy mélyvénás műtéten, amióta nagyon vigyázok a lábaimra” – árulta el.

Ma fokozottan betartja a javasolt elővigyázatossági protokollt. Kompressziós harisnyát hord, és a forgatásokon is nagyon odafigyel, ha órákon át kell állnia.

Ahogy van lehetőségem feltenni a lábam, azonnal pihenőpózba helyezkedem. Ha kirándulni megyünk, vagy tudom, hogy hosszabb ideig lógatom, akkor hordom a futószárat, ami szintén egy kompressziós egészségügyi segítség. Összességében, nagyon figyelek magamra, a lábamra, mert tudom, milyen következményei lehetnek, ha nem vagyok résen. Zuhanyzás végét mindig hideg-meleg váltogatással fejezem be a lábszáramon, ezzel is arra késztetve az érfalaimat, hogy dolgozzanak, rugalmasak maradjanak” – mesélte.

Fontosnak tartja a prevenciót és a kockázatbecslést

Hozzátette, hogy hisz a prevencióban, és fontosnak tartja a rizikóbecslést, hogy mielőbb foglalkozhassanak az érintettek a problémával.

Valószínű, ha gyerekkoromban nagyobb figyelmet fordítottak volna az első jelekre, akkor talán elkerülhető lett volna a későbbi mélyvénás műtétet. De addig is sokat szenvedtem a visszerem miatt. Eleinte csak a seprűvénák zavartak, amik megjelentek, de ezek csak esztétikai gondot okoztak. Később viszont a folyamatos igénybevétel miatt egyre többször fordult elő, hogy megpattant egy-egy ér, ami viszont már fájdalommal járt. Igyekeztem pihentetni és gyógykrémekkel enyhíteni a fájdalmat, de a végén elkerülhetetlen lett a műtét” – részletezte.

Mérai Kata: ” A fogyókúra és a mozgás csak együtt lehet sikeres”

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.