Sokat segít a betegek kezelésében a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter

Tíz éve született a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter létrehozásának ötlete, négy éve pedig már törvényi kötelezvények alapján működik. A regiszter egy minőségbiztosítási rendszer, amely valós adatokat szolgáltat az ellátásról, és alkalmas arra, hogy azok elemzésével folyamatosan javítható legyen a betegek kezelése.

Az adatok alapján igazolható, hogy a betegek világviszonylatban is kiemelkedő arányban részesülnek korszerű ellátásban. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben felére csökkent a szívinfarktus miatti halálozások száma és az országban világszintű a betegség ellátása – hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.

Egy évtizede indult a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter szervezése, az ország legrészletesebb és legpontosabb monitorrendszeréé, ami a szívinfarktust szenvedett betegek ellátásáról, a kórházi ellátást követő eseményekről ad pontos visszajelzést. Az ellátórendszer, a szakma így képet kaphat a munkájáról, a területi egyenlőtlenségekről, a hiányosságokról, és ezáltal a döntéshozókhoz is eljuthatnak azok az információk, amelyek alapján javítani, változtatni tudnak. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy a korábbi évi 15 ezer szívinfarktus okozta halálozások száma kevesebb, mint a felére csökkent.

Amikor a Regiszter létrehozásának gondolata felmerült és tervezni kezdtük a programot, égető szükség volt egy olyan adatbázisra, amely releváns információkat ad az ellátás minőségéről. Az OEP fekvőbeteg-adatbázisa a kórházi ellátás finanszírozásának szempontjait veszi figyelembe, nem alkalmas arra, hogy bizonyos betegségek halálozási arányát vizsgálhassuk. A KSH halálozási statisztika standardizált módszertana nemzetközi összehasonlítást tesz lehetővé, amelynek alapja a halotti vizsgálati bizonyítvány megfelelő kitöltése, ez is fontos adat, de nem alkalmas az ellátás minőségének megítélésére. A betegségek kórlefolyásának, ellátásának és a minőségi paraméterek vizsgálatára betegregiszterek működtetése szükséges, ezért állítottuk fel annak idején a szívinfarktus regisztert”— mondja Prof. Dr. Jánosi András, a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter szakmai vezetője, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főorvosa.

A társadalmat és az orvosokat is az érdekli, hogy hol és hogyan végzik az ellátást, mennyire hozzáférhető. Ezen információk alapján lehet ugyanis javítani az esetlegeshibákat, másként szervezni az ellátást. A regiszter segítséget jelent abban, hogy kiderüljön, mely esetben mi az eredményes terápia, s hogy mindezt miként tudják megvalósítani az egyes ellátóhelyeken. Az elvárt adatokat a diagnózist felállító kezelőorvosnak, továbbá a szövettani vizsgálatot, boncolást végző vagy azt véleményező orvosnak kell továbbítania a regiszterbe, egy erre a célra kialakított elektronikus felületen. Az adatszolgáltatás valamennyi egészségügyi szolgáltatónál diagnosztizált vagy ellátott heveny szívinfarktusra kiterjed, azokat negyedévente kell megküldeni” —részletezi a rendszert a szakember, aki szerint ennek köszönhetően olyan minőségi mutatókat kapnak, amely pontos visszajelzést ad az ellátásról.

Ebből láthatja mindenki, hogy ő milyen munkát végez, van viszonyítási alapja. Pontosan kiderül, hogy hol, milyen arányban végeztek katéteres beavatkozást, mennyi időn belül került a beteg a laborba, milyen gyógyszert rendeltek neki, azt pedig hogyan szedi. Jelenleg folyik az a munka, hogy felmérjük a kórházba jutásig eltelt időt, hiszen a legnagyobb harc épp az idővel folyik. A világszínvonalú ellátórendszer és ez az egyedülálló regiszter ellenére ez komoly harcot jelent, a panaszt követően legfeljebb 120 percnek szabadna eltelnie az ér megnyitásáig. Ezzel szemben nálunk az átlag a négy óra. Azt, hogy a beteg kitől, mikor és hol kér először segítséget, még nem tudjuk pontosan, vagyis azt sem, hogy mi okozza a késlekedést, de az biztos: sokkal jobban jár, ha direkt a mentőket hívja”—figyelmeztet a főorvos.

Fő cél tehát a szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának folyamatos követése és értékelése. Az ellátás ilyen szintű minőségi kontrollja lehetővé teszi, hogy kiderüljön: az evidenciákon alapuló szakmai ajánlások a gyakorlatban mennyire valósulnak meg és a kezelés mennyire eredményes. A regiszter hosszú távú célja, hogy működése hozzájáruljon a betegek prognózisának javításához, a költséghatékony ellátó rendszer működtetéséhez”—teszi hozzá a kardiológus.

Magyarországon az infarktusos esetek feltérképezésére 2010-ben indult kísérleti program, amelyben kezdetben nyolc fővárosi és négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórház adatait gyűjtötték össze. A munkához később önként csatlakozott további 13 megye 18 kardiológiai centruma. Az önkéntesség ingyenmunkát is jelentett, mivel a regiszter bővítésére egyetlen fillér sem volt. A 2010. januári induláshoz és az azt követő működéshez öt gyógyszergyár adta össze a pénzt azzal a szándékkal, hogy egy év múlva, ha a rendszer bebizonyította életképességét, az állam átveszi a finanszírozást, amelyhez évi 50 millió forintra van szükség. A Regiszter azóta sem kap állami finanszírozást, a munka költségeit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet fedezi, az adatszolgáltatást végzők munkája kötelező, de a munkáért térítést nem kapnak. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a négy folyamatosan működő európai infarktus regiszter egyike, hasonló rendszer Svédországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban működik.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.