Néhány mondat a vérnyomásról

Vérünk egy csőrendszerben, az erekben kering, a szervek felé a verőerek (artériák) viszik a “friss” vért, a “használt”, oxigénben és tápanyagokban elszegényedett vért a szervek felől pedig a visszerek (vénák) hozzák vissza a szívbe.

Az áramló vér nyomását, mely fenntartja az áramlást nevezzük vérnyomásnak. Az áramlás folyamatos ugyan, de változó nyomással történik, vagyis lüktető jellegű. A szívkamra összehúzódásakor magasabb (szisztolés vérnyomás), elernyedésekor, vagyis a löketek közötti rövid időközben, kilökésre készülődve, a vér befogadásakor alacsonyabb, ez a diasztolés vérnyomás, melyet / (per) jellel választunk el az első értéktől. Ez utóbbit a betegek alsó vagy "per" értéknek szokták említeni (magas a per-em).

Melyik a "fontosabb"

Egyértelmű, hogy az erek állapotának alakulása szempontjából az un. átlag vérnyomás a döntő. Ez a szám a  szisztolés és diasztolés vérnyomás értékéből viszonylag egyszerű képlettel meghatározható, az utóbbi években azonban a kérdés arra egyszerűsödött, hogy előrejelzés (prognózis) szempontjából a szisztolés, vagyis az első, magasabb értéket fogadjuk el nagyobb jelentőségűnek.

vernyomas44
A vérnyomás mérése:

Az artériás vérpályában uralkodó nyomás legpontosabban véres (invazív, testbe behatoló) úton határozható meg, vagyis a verőérbe (artériába) bevezetett vékony csővel (kanüllel), melynek belső vagy külső vége nyomásmérő műszerrel (manométerrel) van összekötve.

Ez az eljárás azonban fájdalmas, némi kockázattal jár, ezért csak akkor alkalmazzuk, ha :

– a vérpályába amúgy is bevezettünk kanült, pl. szív-, ér- vagy egyéb műtét közben
– ha a beteg kritikus állapotban van és a pontos vérnyomás-érték ismerete fontos, vagy
– tudományos vizsgálatok céljából, a vizsgált személy előzetes hozzájárulásával

A mindennapi gyakorlatban külső vérnyomásmérést (nem behatoló, non-invazív) eljárással végezzük, melynek során a karra (vagy olykor combra) helyezett mandzsettát felfújva átmenetileg leállítjuk az illető területen a véráramlást. A mandzsettát leeresztve megfigyeljük, hogy mikor indul újra az áramlás – az ekkor manométerrel (l. fent) mért nyomás-érték a szisztolés vérnyomás, melyet érhangok jelentkezése mutat – az érhangok eltűnése pedig a diasztolés ("per") vérnyomértéknek felel meg.

Az érhangokat orvosi hallgatóval, un. fonendoszkóppal hallgatjuk, manapság azonban elterjedt az automata, elektronikus vérnyomásmérők használata. Ezeket a műszereket kényelmesnek, megbízhatónak tartjuk.

verlemezkek2

Mi az igényünk az elektronikus vérnyomásmérővel kapcsolatban?

– Nem kedveljük az elegáns, csuklós vérnyomásmérőt, megbízhatóbbnak tartjuk a felkarra helyezendő mandzsettával bíró műszert
– Igen kényelmesnek tartjuk azokat az eszközöket, melyek használata során automatikusan történik a mandzsetta felfújása (tehát nem kézi pumpával), és elengedhetetlen a szisztolés és diasztolés vérnyomásérték automatikus leolvasása, ill. kijelzése is.
– Annak a lehetősége, hogy  egy vagy több mérési eredményt a  műszer memóriájába bevigyünk, majd visszanyerhessünk, kényelmes, de nem elengedhetetlen szolgáltatás, csakúgy, mint az adatok kinyomtatásának lehetősége.

Hogyan mérjük vérnyomásunkat?

1. Mindig nyugodt körülmények között, kb. 5 perces pihenést követően.
2. Kényelmesen, ülő helyzetben, karunkat vízszintesen kb. szívmagasságban az asztalra támasztva.
3. Érdemes egymás után többször, kétszer vagy háromszor mérni, és csak amikor közel azonos értékeket kapunk, akkor fogadjuk el valósnak a mért számokat.

Az otthoni vérnyomás-mérés haszna és jelentősége:

1. Nem kell időpontot kérnünk, elmennünk a rendelőbe, várakoznunk.
2. Stressz-mentes körülmények között mérhetünk. Az orvosi rendelő, ill. vizsgálat önmagában is feszültséggel jár: az ilyenkor mért, de az otthoni mérés során nem jelentkező magas vérnyomást méltán nevezzük "fehér köpeny hipertóniának".
3. Sok-sok adat szerezhető meg, ezeket föl lehet írni egy papírlapra, orvosunknak bemutathatjuk, és ezzel a kezelés szükségességének megítéléséhez, a változatlan kezeléshez vagy éppen gyógyszereink megváltoztatásához lényegesen megbízhatóbb adatokkal szolgálhatunk, mint amelyet a rendelőben aktuálisan mért vérnyomás-érték nyújt.

Forrás: