Mi lehet a csökkenő teljesítmény okozója?

A tavasz beköszöntével sokan tapasztalhatják, hogy fáradtsabbak, romlik a szellemi és fizikai teljesítményük. Nem feltétlenül kell COVID-ra gondolni, más is állhat a háttérben.

Ha valaki elmúlt 40 éves, és azt veszi észre, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés meríti ki jobban, mint korábban, vagy mellkasi szorítást érez, elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben.

A teljesítmény csökkenése bizonyos mértékig természetes

Bizonyított, hogy futók átlagosan 6 százalékkal lassabban futnak a negyvenes éveikben, mint korábban, az ötvenes, hatvanas éveikben 10 százalékkal lesznek lassabbak, és hetven felett 15 százalékkal kevesebb teljesítményre képesek. Az erő, a hajlékonyság és a csontok sűrűségének csökkenése természetes folyamatok, amelyek ellen a megfelelően kialakított edzéssel sokat lehet tenni. Ilyenkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az izomerő növelésre és a hajlékonyság megőrzésére, ami később akár az állóképességi teljesítmény fokozódását is eredményezheti.

“Ugyanakkor van néhány tünet, amely nem feltétlenül tudható be az idő múlásának vagy akár egy nem hatékonyan felépített edzéstervnek” – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 

Ezekre a jelekre kell felfigyelni

  • Ha rendszeresen mozgunk, az olyan, bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például néhány emeletnyi lépcsőzés vagy egy sprint a busz után, komolyan kimerít minket.
  • Ha a futás vagy más kardioedzés után lihegünk, az természetes, de arra mindenképpen fel kell figyelni, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitásra, ami már lihegésre késztet minket.
  • Ha a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
  • Nem feltétlenül kapcsolódik a terheléshez (bár gyakran kapcsolódik fizikai aktivitáshoz), de mindenképpen kivizsgálást igénylő panasz a mellkasi szorítás vagy fájdalom, a szívdobogás-érzés. Ez eleinte még akár kötődhet is egy-egy stresszhelyzethez, amikor például nagyon a „szívünkre veszünk” egy helyzetet. Amennyiben azonban ez az érzés már mindenféle beazonosítható ok nélkül, rendszeresen jelentkezik, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.
  • Mindenképpen kivizsgálást igényel, ha úgy érezzük, rendetlenkedik a szívünk, be-bedobban, esetleg kihagy egy ütemet.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

“Elsősorban egy kardiológiai kivizsgálás ajánlott, bármilyen teljesítménycsökkenés vagy mellkasi panasz esetén. A vizit során pontosítani kell a panaszokat, a kórtörténetet és az esetlegesen már szedett gyógyszereket. Ebben a fázisban kell eldönteni, milyen irányba indulunk el, hiszen valószínűleg szükség lesz további vizsgálatokra is” – ismerteti Vaskó doktor. – Egészségeseknek is fontos évente a nagylabor vizsgálat, amely – addig esetleg rejtve maradó – problémákra világíthat rá, amelyek a tünetek hátterében állhatnak. A laboreredmények értékelése után kiderülhet, hogy a nyugalmi EKG-n túl szükség van-e terheléses EKG-ra. Vannak olyan betegségek ugyanis, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. A vizsgálattal az ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor mutatkozhat például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar. Az esetleges billentyűhibák, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okok feltérképezéséhez szükség lehet a szívultrahangra. A kivizsgálás különösen ajánlott azoknak a negyveneseknek, akik máskülönben fittnek, általában egészségesnek érzik magukat, de a zavaró tüneteket tapasztalnak. Korai felismeréssel és szükség esetén kezeléssel minden állapot, betegség könnyebben kezelhető.

Hogyan előzhető meg a maradandó tüdőkárosodás COVID-19 után?

 

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.