Erős szívdobogás esetén mérjük a pulzust

Ha az erős vagy szabálytalan szívdobogás nem csak egy-egy akut stresszhelyzetben fordul elő, fontos, hogy kardiológus tisztázza annak okát. 

Ugyanakkor dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az is nagyon hasznos, ha magunknak is tudjuk ellenőrizni a pulzust. 

Így mérjük magunknak a pulzust

A szívverés okozta pulzálás ez erekben a test bizonyos pontjain könnyebben érezhető, elsősorban ott, ahol a nagyobb artériák közelebb futnak a bőrhöz. Leginkább a nyaknál és a csuklónál érdemes kitapogatni a pulzust, az alábbi szabályok szerint.

Fotó: 123rf.com

  • Fordítsuk a kezünket a tenyerünkkel felfelé.
  • Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva.
  • Ha sikerült eltalálni a pozíciót, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását.  
  • Ha a nyakon szeretnénk kitapogatni a pulzust, a mutató- és középujjat egymás mellé kell tenni, és az állkapocs alatt, körülbelül az ötös-hatos fog alatti területen kell próbálkozni.
  • A pulzust ki lehet még tapintani a térdek alatt, a könyök belső felén kinyújtott karnál, a halántékon, az ágyéknál, és a talp belső felén is – bár ezeken a területeken nehezebb megtalálni a megfelelő pontot.  
  • Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel. 

A lassú és a gyors pulzus okát is ki kell vizsgálni

A 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető általában normális pulzusnak, bár ez nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség, a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat. Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen minél fittebb egy szervezet, annál lassabb lehet a szívverés.  

“Magas pulzusszámmal is gyakran fordulnak a páciensek orvoshoz, különösen, ha az együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell” – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ugyanakkor, ha 60 alá csökken a pulzus és nem egy edzett sportolóról van szó, az már utalhat bradycardiára, vagyis túl lassú szívverésre. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha az alacsony pulzus mellett kimerültség, gyengeség, zavartság, légszomj, verejtékezés is mutatkozik. 

Fotó: 123rf.com

A szívritmuszavar sokáig rejtve maradhat

Sajnos több szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.  Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést. Ma már számos olyan műszeres vizsgálat – többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, szívultrahang – áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.

Forrás: Napidoktor.hu


Egy válasz

  1. Jáger László

    Nem szokásom mérni ,csak igen ritkán amikor nincs más gondom….
    mondjuk 2 évente….
    barátilag
    J.L.

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.