A magasvérnyomás-kezelés és mellékhatásai

A magasvérnyomás kezelésének alappillére az életmód változtatáson kívül a gyógyszeres terápia. Bár nagy eredményeket lehet velük elérni, ám az arra érzékenyeknél bizonyos készítmények esetén mellékhatások léphetnek fel. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája arra hívja fel a figyelmet, hogy mikor érdemes gyógyszerváltáson gondolkodni.

Ne rettentsék vissza a mellékhatások

A magas vérnyomás évről évre egyre több áldozatot szed, mivel érkárosító hatása révén jelentősen megnöveli a szív-és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét. Bár a megfelelő életmódnak (mozgás sószegény diéta) nagy szerepe van az állapot normalizálásában, ennek ellenére a hipertóniával küzdő betegek nagy része gyógyszeres terápiára is szorul. Ez általában a következőkkel történik:

Béta-blokkolók: a magas vérnyomás csökkentése mellett bizonyos szívritmus  zavarok , valamint szívelégtelenség kezelésében , a szívinfarktus megelőzésében is használatosak, csökkentik a szimpatikus idegi aktivitást.

ACE-gátlók: az angiotenzin II nevű érszűkítő anyag mennyiségét csökkentik. Érelmeszesedés ellen szokták legtöbbször ajánlani. A gyógyszercsalád egyes tagjairól vizsgálatok bizonyították, hogy lassítják, csökkenti az érelmeszesedés okozta érfal károsodást, előnyösek diabetes, vérzsírok emelkedése, szívelégtelenség és hipertónia együttes fennállása esetén. (Hasonló hatással bírnak az Angiotenzin II receptor blokkolók.)

Diuretikumok, vízhajtók: elsősorban a Thiazid származékok, és a család legújabb tagja az indapamid kis adagban  az érpályában levő plusz folyadék csökkentésével és az érfal ellazításával fejtenek ki vérnyomás csökkentő hatást.

Kalciumcsatorna-gátlók: elsősorban értágító hatásuk miatt alkalmazhatók. A csoport egyes tagjai  szívritmus zavarok kezelésére is használatosak, ugyancsak igazolták védő hatásukat az érelmeszesedés befolyásolásában.

A vegetatív idegrendszerre ható szerek: (az alfa-1 receptor blokkolók, ld. fentebb béta receptor blokkolók, vérnyomás szabályozás központjára ható szerek) a szimpatikus idegi aktivitás csökkentésén keresztül fejtik ki vérnyomás-csökkentő hatásukat.

Gyakori mellékhatások

• szédülés
• fáradékonyság
• fejfájás
• szívdobogásérzés

Mikor kell változtatni a gyógyszeren/adagon?

A lehetséges mellékhatások az egyes gyógyszer csoportoknál különböznek, betegenként is változnak, a gyógyszer adagjának mennyiségétől, a szedett egyéb gyógyszerektől is függenek. Mindig a kezelőorvosnak kell eldönteni, hogy egy-egy újabb panasz gyógyszer mellékhatásnak tekinthető-e, vagy egyéb oka van. ha gyógyszer mellékhatás lép fel, annak megoldására is sok lehetőség van.

„Természetesen normális, ha valaki a kezdetekben tapasztal enyhébb mellékhatásokat. Szerencsére az esetek többségében ez csak átmeneti kellemetlenség, ám ha tartósabban, esetleg súlyosabban fennállnak a panaszok, akkor a gyógyszer dózisának csökkentésére, illetve egy másik készítményre való áttérésre lehet szükség” – mondja Dr. Kapocsi Judit.

Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint teljes mértékben egyénfüggő, ki hogy reagál bizonyos készítményekre, hiszen befolyással van erre többek között, az illető kora, neme, egyéb betegségei. Így tehát könnyen lehet, hogy ugyanarra a szerre az egyik ember jobban reagál, mint a másik. Szerencsére az esetlegesen jelentkező mellékhatásokba nem kell belenyugodni, és ha a beteg és az orvos is úgy látja jónak, akkor lehetőség van más készítmény, vagy akár más kombinációk után nézni. Viszont az fontos, hogy ha kellemetlen tüneteket tapasztal, akkor önhatalmúlag ne csökkentse adagját, kivéve a kezelőorvosa beleegyezésével!

Forrás: