Zabpehely vagy müzli?

Dusa Fanni dietetikus a zabpehely és a müzli különbségeiről, a reggeli fontosságáról beszélt a Csak csajok műsorában.

A legtöbb gabona jó forrása a B-vitamin csoport tagjainak, de leginkább a hántolatlan változatuk bővelkedik bennük, (pl.: barnarizs, zabpehely, köles amaránt) A gabonák mindegyike más és más esszenciális aminosavban gazdag.

Ezért is érdemes variálni a különféle magokat! A magvak, bár csekély mennyiségben fogyaszthatóak fogyókúra során, mégis elengedhetetlennek minősülnek az egészséges étrend kialakítását tekintve.

A zabpehely inkább ajánlott, mert a müzliknek általában több a cukortartalma. A müzli fogyasztható önmagában és natúr joghurttal, kefirrel egyaránt, utóbbi íz kombináció remek reggelit képes elénk tárni akár percek alatt is.

A hagyományos müzli, amit régebben a német Alföldön ettek, az 30% zabpehelyből, 30% búzapehelyből, 10% mazsolából, 10% földimogyoróból és 20% friss gyümölcsből állt, magyarázza Dusa Fanni dietetikus.

Az eredeti müzli tehát egy keverék, ami egészséges és tápláló reggelit alkot. A modern kor vívmánya, hogy mindenféle egyéb (cukor, csoki) adalék kerül bele. A búza-, zab-, árpapehely nagyon egészséges, mert tele van élelmi rosttal, jó az emésztésnek, minőségi szénhidrátot tartalmaz, vagyis egyenletesen szívódik fel, magyarázza a dietetikus. A sima zabpehelynek alig van íze ezért érdemes hozzá tenni fahéjat, mézet, reszelt almát, édesítőszert.

Müzli házilag

Csak egy kicsivel igényel több energiát, ha házilag készítünk müzlit. Ehhez áztassunk be a búza-, rozs- vagy zabpelyhet illetve azok tetszőleges keverékét előző este. Jó adag friss idénygyümölccsel, ennek hiányában mirelittel jó ízű napindító, de őrölt magvakkal (mandula, dió, lenmag stb.) esszenciális zsírsavakhoz is juttathatunk.

Forrás: