Alattomos kór a limfóma

A limfóma egy nyirokrendszeri megbetegedés, ami általános tünetekkel jár, ezért nehéz diagnosztizálni. A limfóma mibenlétőről Dr. Demeter Judit a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának hematológus professzora beszélt.

Magyarországon évente csaknem 3000 új limfómás beteget fedeznek fel, a fejlett országokban, így nálunk is, egyre többen szenvednek a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedésben – hívta fel a figyelmet Dr. Demeter Judit a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának hematológus professzora.

A betegszám növekedésének csak az egyik oka a diagnosztika fejlődése, kutatások azt mutatják, hogy az iparosodás velejárói – így például a levegőszennyezés, a vegyszerhasználat – is növelhetik a betegség kialakulásának veszélyét.

Nem csontvelő rák

A nyirokrendszeri daganatos megbetegedésekhez nem csak a mirigyduzzanattal járó betegségek tartoznak, hanem a csontfájdalmakat produkáló csontvelő megbetegedések is. A köztudatban ezt csontvelő ráknak nevezik a betegek. – magyarázza Dr. Demeter Judit.

A gyakran előforduló limfómák közé tartozik a myeloma multiplex, amelynek kezdeti tünetei szintén félrevezetőek lehetnek, mozgásszervi betegségre, csontritkulásra utalnak. Az ilyen betegségben szenvedők jelentős része először reumatológus szakorvoshoz kerül, derékfájás vagy csigolyatörés miatt. A betegségre ugyanakkor, ha gondolnak a lehetőségére az orvosok, a jelentősen gyorsult vérsejt-süllyedés is elhívja a figyelmet

Az életkor előrehaladtával a betegségek gyakorisága megnövekedhet. Megelőzni a betegséget nem lehet teljes mértékben. Az egészséges életmód sem száz százalékos biztosíték. A genetikai tényezők kis mértékben játszanak szerepet, viszont fontos, hogy a családi hátteret felderítsék az orvosok. Dr. Demeter Judit hangsúlyozza, hogy nem tudjuk pontosan, mi okozza ezeket a betegségeket.

Általános tünetek

Ennek ellenére a limfóma még ma is a kevésbé közismert daganatos betegségek közé tartozik, s bár egyes fajtái időben felismerve teljesen meggyógyíthatók, sokszor késik a diagnózis. A kezdeti panaszok ugyanis sok más problémára is utalhatnak; ilyen tünetek a láz, az erős éjszakai verejtékezés, a látszólag ok nélküli, a testsúly 10%-át meghaladó fogyás, a visszatérő fertőzések, de a bőrviszketés is. Az a szerencsésebb eset, mikor kitapintható nyirokmirigy-duzzadás is utal a betegségre, mivel ez megkönnyíti a felismerést – mondta Dr. Demeter Judit.

Dr_Demeter_Judit_limfoma

A limfóma 60 alfaja

A gyors diagnózis felállítását nehezíti, hogy a limfóma nagyon sokarcú betegség, mintegy hatvan alfaja ismert. A két fő típus az elsősorban fiatalokat érintő Hodgkin limfóma, amelyet felfedezőjéről Sir Thomas Hodgkinról neveztek el, és a Non-Hodgkin limfóma. Utóbbi kategórián belül is megkülönböztetjük a lassan osztódó sejtekből kialakult limfómát, amelyet általában gyógyítani nem, csak egyensúlyban tartani lehet.

A gyorsan osztódó sejtekből kialakuló ún. agresszív limfómák ugyanakkor időben felismerve sikeresen kezelhetőek, teljesen meggyógyíthatóak. Hiszen ma már olyan fejlett eljárás áll rendelkezésünkre, amik a célzott, kemoterápia nélküli gyógyítást teszik lehetővé. Az agresszív limfómák közül is a leggyakoribb a diffúz nagy B sejtes limfóma, ezeknek a betegeknek a kezelésében áttörést hozott a korszerű immun- és radioterápia, 40 százalékról 80 százalékra növelve a hosszú távú túlélés esélyét – hangsúlyozta Dr. Demeter Judit.

Forrás: