Mitől penészedik a fal?

Lehűléskor előfordul, hogy az ablakbélések penészesednek és az ablaktáblákon kondenzvíz képződik. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük, hogy komolyabb gondunk származzon a túlzott párásodásból.

Az okok: Ha a külső falakon penészgomba jelenik meg, akkor ez nem az erős esőzéstől van, amely a falakat kívülről indulva átáztatja, hanem ezt a helyiségekben lévő levegő nedvessége okozza, amelyik a hideg falfelületekre lecsapódik. Az emberek – érzékelésük alapján – hajlanak arra, hogy a hideg évszakban becsukják az ablakokat és ajtókat, hogy a helyiségekben megtartsák a meleget. A téli hónapokban azonban a külső falak erősen lehűlnek, amely lehűlés a külső falak belső oldaláig hat.

penesz4

A belélegzett levegőnek van egy láthatatlan tulajdonsága: a hőmérséklettől függően nagyon sok nedvességet képes felvenni. Így például egy köbméter levegő 20 °C hőmérsékleten és 100%-os légnedvesség mellett 17,5 g vizet tud megtartani vízpára formájában. Ha ezt a levegőt 0 °C-ra lehűtjük, akkor 12,5 g kondenzvizet nyerünk, mivel a 0 °C-os hideg levegő csak 5 g vizet tud megkötni.

A lakóhelyiségekben minden bizonnyal soha nem alakulnak ki a fent leírt jelenségek, mivel a relatív légnedvesség normál esetben 40 és 60% között alakul, és a külső falak belső felületei sem hűlnek le 0 °C-ra. Ha azonban a 20 °C-os meleg teremhőmérséklet 60%-os relatív légnedvesség mellett körülbelül 10 g vizet tud megkötni, és a 8 °C-os meleg teremhőmérséklet azonos légnedvesség mellett csak körülbelül 5 g vizet, megérthető az, hogy a külső falak hideg felületein nedvesség csapódik le.

Összefoglalva: Rosszul hőszigetelt külső falak esetén alacsony külső hőmérséklet mellett fennáll az a veszély, hogy a belső falfelület erősen lehűl. Ahhoz, hogy elkerüljük a kondenzvíz-képződést , a helyiségben alacsonyan kell tartani a relatív légnedvességet. A kondenzvíz képződése a falfestésen, tapétákon és vakolaton hosszabb időn keresztül veszélyes lehet, mivel ilyenkor megjelenik a penész és a kristálykivirágzás. Ezek egészségügyi problémákat okozhatnak, és az adott anyagot is szétroncsolják. Kondenzvíz-képződés a belső falfelületen, különösen a magas légnedvességgel bíró helyiségekben (fürdőszobák, konyhák, hálófülkék és olyan helyiségek, ahol sok a növény) jellemző. A nedvesség fokozódását a lakóhelyiségekben célirányos szellőztetéssel kell kompenzálni.

Forrás: