Megelevenedett mesék

Hans Christian Andersen, dán meseíró műveiben megelevenedő mesevilág képeit kellett átültetniük a valóságba egy múzeum formájában a magyar tervezőknek.

A dán zsűrinek annyira tetszett a kész alkotás, hogy 500 műből a magyarok is bekerültek az első tízbe.

A mesevilágot Bodonyi Panni illusztrátor, és két építésztársa, Guba Sándor és Hámori Péter álmodták meg. Andersen meséiben 4 szimbólum jelenik meg: az utazás, önkép, szerelem és kritika. A magyar tervezők is ezeket a mintákat vették alapul, és a bonyolult szimbólum világot úgynevezett AR (augmented reality, vagyis kiterjesztett valóság) módszerrel keltették életre.

múzeumot 4 egymásba fűződő térként képzelték el, ahol 4 különböző hely (Varázskert, Állatbőrben, Szerelem, Szülőház) kapcsolódik egymáshoz. Ezek egy kincskereső állomás különböző pontjait jelenítik meg, melyek között akár vizuálisan, virtuálisan vagy fizikailag lehet közlekedni és így új nézőpontokat találni.

A magyar tervezők megalkottak egy múzeumi alkalmazást is, melynek segítségével a látogatók többletinformációhoz juthatnak, és ez által egyfajta kapcsolat alakul ki a kiállítással és más múzeumi látogatókkal is.

A pályázatot 1,2 milliárd dán korona összeggel támogatta az odeseni városrehabilitációs központ, mely a 70-es években azért alakult, hogy megszüntessék a Dánián keresztülfutó autópályákat és egy emberi léptékű országot hozzanak létre.

Forrás: