Így pusztulnak el a poratkák

A poratka szezonnal egyidőben mind többet vagyunk otthonunkban, de tudjuk valójában mi lapul lakásunk zeg-zugaiban?

  • A WHO becslése szerint időnk 90%-át[1] bent töltjük. Mivel lassan beköszönt a tél, és a korlátozások is tovább folytatódhatnak, ez az arány idővel tovább növekedhet.
  • Az allergiás megbetegedések leggyakoribb okozója világszerte a poratkák és azok ürüléke[2], de vajon mennyit tudunk ezekről a mikroszkopikus ágyastársakról?

Mi az a poratka?

A házi poratka olyan mikroszkopikus pókféle, amely a világ minden táján megtalálható az otthonokban. Átlagos életciklusuk 65-100 nap, és ez idő alatt körülbelül 2000 széklet pelletet termelnek, és még több fehérjét választanak ki a nyálukon keresztül – mindkettő erős allergiát válthat ki és befolyásolhatja a közérzetünket[3].

Bár kevesen tudják, de valójában a poratka-allergének állnak az allergiás betegségek legmeghatározóbb kiváltó okai mögött[4], továbbá a korai gyermekkorban a beltéri allergéneknek – köztük a házi atkáknak – való kitettség összefüggésbe hozható az asztmás megbetegedések gyakoriságával[5].

Májustól októberig zajlik a poratkák párzási időszaka, amely idő alatt a nőstény 60-100 petét rak le[6]. Ez azt jelenti, hogy megnő az otthoni poratkák száma, ezáltal pedig az otthonunkban található allergén anyagok koncentrációja is egyre magasabb lehet. Annak ellenére, hogy az atkák télen elpusztulnak, az általuk termelt allergének- beleértve a székletet, a testrészeket és a nyálat – megmaradnak.

Foto:pixabay.com

“Ahogy hűl az idő, hajlamosak vagyunk több időt bent tölteni, és ritkábban szellőztetni otthonunkat” – mondta Gem McLuckie, a Dyson vezető mikrobiológai kutatója. A por nagyon könnyen a levegőbe kerül, a fűtés bekapcsolásakor pedig a konvekciós áramlás a poratka ürüléket és az allergéneket a beltéri levegőben keringeti, ennek hatására sok poratkaallergiában szenvedő betegnek súlyosbodhatnak a tünetei a téli hónapokban.

 „Az ősz tökéletes alkalom otthonunk portalanítására, hogy a por és az allergén anyagok eltávolításával támogassuk egészségünket és közérzetünket. Az őszi nagytakarítás ezért legalább olyan fontos, mint a tavaszi.” – mondta Gem McLuckie.

A bőr „guberálói”

A poratka elsősorban az emberek és állatok elhalt hámsejtjeivel táplálkozik. Átlagosan az ember naponta 2g bőrtől[7] szabadul meg, éjszaka pedig még többtől, ugyanis az ágynemű súrlódása miatt az elhalt hámsejtek leválnak. A szükséges tápanyagokat azonban más háztartási hulladékokból is beszerezhetik, például halételből, gombából és ételmorzsából[8].

Ahol a legtöbb időt töltjük a lakásban, ott hullajtjuk a legtöbb bőrt és valószínűleg ott található a legtöbb poratka is – mondta Gem McLuckie -, azonban életünk közel 1/3-át az alvás teszi ki, ezáltal pedig tulajdonképpen az emberek nagy része poratkaürülékkel teli ágyban alszik, csak nem tud róla.”

Valójában egyetlen ágymatracban több millió poratka lehet[9].  Egy 2003-as tanulmány szerint az amerikai otthonok mintegy 84%-ában[10] találtak kimutatható poratka-allergént, míg Európában ez az arány 68% volt[11].

A száraz bőrű emberek ágyában és ágyneműjében még több poratka található, mivel az elhalt bőrsejtjeikben alacsonyabb a lipidtartalom, ami az atkák kedvenc tápláléka” – tette hozzá a szakember.

Foto:123rf.com

A házi poratka meleg, nedves, sötét körülmények között növekszik leginkább, különösen ott, ahol a páratartalom 70% körül van és a hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius fokot. Ez azt jelenti, hogy azon helyeken, ahol a legtöbb hőt kibocsátjuk, izzadunk, lélegzünk, mind tökéletes otthonai a poratkáknak. A kanapék, matracok, háziállatok ágyai és egyéb puha bútorfelületek kiváló terepet jelentenek az atkák számára, főleg szaporodási idejük alatt. De vannak más napi feladatok, amikre szintén hatással lehetnek ezek az apró állatok.

„Kevés atka képes megmaradni 45% alatti páratartalom alatt, és már akár napi másfél órán át tartó páratartalom emelkedés is segíti a házi poratka túlélését. A főzés vagy a meleg zuhany is hozzájárulhat ahhoz, hogy magasabb legyen a páratartalom, különösen télen, amikor hajlamosak vagyunk ritkábban szellőztetni.”

A közérzetre gyakorolt hatása

“Maga a poratka nem veszélyes” – szögezte le McLuckie. “Ami allergiát okozhat, az a székletükben és a testtöredékeikben található fehérjék, ami viszont jelentős hatással lehet azok közérzetére, akik poratkákkal teli lakásban élnek.”

Sokunknak ismerős lehet az orrfolyás, a könnyezés és a viszkető torok érzése a régi poros ruhák megmozgatása után. Ez enyhe reakciót jelenthet a poratka allergénekre, de a hatás egyes embereknél súlyosabb is lehet.

A poratkaallergiára vonatkozó pozitív tesztek rendkívül gyakoriak az asztmában szenvedőknél, a bőrgyulladás több típusánál és az ormelléküreg fertőzéseknél. A tanulmányok azt is megmutatják, hogy a poratkáknak való kitettség, különösen korai életszakaszban, növeli a poratkaallergia és az asztma kialakulásának kockázatát is[12].

poratka

Foto:123rf.com

Mit tehetünk az otthoni poratka-idény ellen?

A DYSON MIKROBIOLÓGUSÁNAK TANÁCSA

A Dysonnál poratkákat tenyésztünk, összegyűjtjük a székletüket azért, hogy többet megtudjunk a poratka-allergénről, és megértsük, hogy hogyan tudják a porszívók a leghatékonyabban eltávolítani az otthonunkból.” – magyarázta McLuckie.

  1. Ne tápláljuk a poratkákat – csökkentsük a lehullott bőrdarabkák mennyiségét az otthonunkban, ezzel minimalizáljuk a poratka elsődleges táplálékforrását, és megakadályozzuk, hogy a párzási időszakban exponenciálisan szaporodjon. Porszívózzuk ki a matraca mindkét oldalát egy fejlett szűrőrendszerrel ellátott porszívóval, valamint a kanapéról és egyéb kárpitokról se feledkezzünk meg.
  2. Figyeljünk a páratartalom szintjére– a poratkák a levegőből kinyert víz segítségével hidratálják magukat, így szobahőmérsékleten[13] a relatív páratartalom 45% alatt tartása a legtöbbjüket elpusztítja. Gyakran szellőztessük ki az ágyneműt és otthonunkat vagy használjunk HEPA-szűrővel rendelkező légtisztítót. Ne felejtsük el használni az elszívó ventilátort zuhanyozás után vagy főzés közben.
  3. Ellenőrizzük a hőmérsékletet – a poratkák 25 Celsius fokos hőmérsékleten szaporodnak, ezért érdemes különös figyelmet fordítani a melegebb helyek gyakori porszívózására, poratkák mennyiségének minimalizálására (pl. házikedvencünk alvókosara, kanapé, matrac). Az ágynemű, vagy más puha textília mosása 60-90 Celsius fokon hozzájárul az allergének lebomlásához.
  4. Legfontosabb tipp – ne felejtsük el, hogy a poratkák és székletük mérete mikroszkopikus. Ha már szemmel látható a por, akkor már rengeteg poratka van az otthonunkban!

[1] Klepeis NE, Nelson WC, Ott WR, et al. (2001), The National Human Activity Pattern Survey (NHAPS): a resource for assessing exposure to environmental pollutants. J Expo Anal Environ Epidemiol;11:231-52.

[2] Sánchez-Borges, M., Fernandez-Caldas, E., Thomas, W.R. et al. International consensus (ICON) on clinical consequences of mite hypersensitivity, a global problem (2007), World Allergy Organ J 1014. https://doi.org/10.1186/s40413-017-0145-4

[3] Sarwar, Muhammad (2020), House Dust Mites: Ecology, Biology, Prevalence, Epidemiology and Elimination, IntechOpen. Available at : https://www.intechopen.com/books/parasitology-and-microbiology-research/house-dust-mites-ecology-biology-prevalence-epidemiology-and-elimination.

[4] Sánchez-Borges, M., Fernandez-Caldas, E., Thomas, W.R. et al. (2017), International consensus (ICON) on: clinical consequences of mite hypersensitivity, a global problem. World Allergy Organ Journal; 1014.

[5] Sporik, Richard and Holgate, Stephen T. and Platts-Mills, Thomas A.E. and Cogswell, Jeremy J. (1990), ‘Exposure to House-Dust Mite Allergen (Der p I) and the Development of Asthma in Childhood’, New England Journal of Medicine, 323(8): 502-507. Available at: https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/nejm199008233230802.

[6] In the last five weeks of her life.

 

[7] Wechsler, Charles J et al. (2011) ‘Squalene and cholesterol in dust from Danish homes and daycare centers’, Environmental Science & Technology, 45 (9) 3872-3879.

[8] Platts-Mills, T. A. E., de Weck, A. L., Aalberse, R. C., Bessot, J. C., Bjorksten, B., Bischoff, E., Bousquet, J., Van Bronswijk, J. E. M. H., ChannaBasavanna, G. P., Chapman, M., Colloff, M., Goldstein, R. A., Guerin, B., Hart, B., Hong, C. S., Ito, K., Jorde, W., Korsgaard, J., Le Mao, J., … Wen, T. (1989). Dust mite allergens and asthma-A worldwide problem. The Journal of allergy and clinical immunology83(2 PART 1), 416-427. 

[9] Sharma, D., Dutta, B. K., & Singh, A. B. (2011). Dust mites population in indoor houses of suspected allergic patients of South assam, India. ISRN allergy, 576849. https://doi.org/10.5402/2011/576849

[10] Arbes, Samuel J.; Cohn, Richard D.; Yin, Ming; Muilenberg, Michael L.; Burge, Harriet A.; Friedman, Warren; Zeldin, Darryl C. (2003-02-01). “House dust mite allergen in US beds: Results from the first national survey of lead and allergens in housing”. Journal of Allergy and Clinical Immunology. 111 (2): 408–414.

[11] Luczynska, Christina; Svanes, Cecilie; Dahlman-Hoglund, Anna; Ponzio, Michela; Villani, Simona; Soon, Argo; Olivieri, Mario; Chinn, Susan; Sunyer, Jordi (2006-09-01). “Distribution and determinants of house dust mite allergens in Europe: The European Community Respiratory Health Survey II”. Journal of Allergy and Clinical Immunology. 118 (3): 682–690.

[12] American College of Allergy, Asthma and Immonology (2020) Dust Allergy. Available at: https://acaai.org/allergies/types/dust-allergy

[13] 22 degrees Celsius. Optimal relative humidity levels will depend on temperature.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.