Ide kiránduljunk- a legszebb falvaink

Az idős emberek gyakran hangoztatják, hogy ugyan miért utazunk külföldre, amikor hazánkban is annyi szép hely található, amelyet még nem fedeztünk fel magunknak. Nos, ez a gondolatmenet indított el minket abban, hogy megkeressük hazánk legszebb falvait, amelyekről bár keveset lehet hallani, mégis óriási kincset rejtenek…

1. Hollókő

Hollókő egy község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban. Magyarországegyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípus képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek.

Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő. A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába.

2. Bélapátfalva

 

Bélapátfalva város Heves megyében, a Bélapátfalvai járás székhelye, mely Egertől északra fekszik. A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.

1289-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve a bélapátfalvi apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal.

1412-ben Zsigmond Király, majd később 1460-ban Mátyás Király erősítette meg az apátságot régi jogaiban. Mátyás halála után azonban e birtokokat egyházi és világi személyek foglalták el.

1495-ben Verebélyi apát birtoka volt, aki Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt.

1910-ben 1852 lakosából 1833 magyar volt. Ebből 1721 római katolikus, 36 református, 70 izraelita volt. A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

3. Füzér

Füzér község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaúhelyi járásában, Miskolctól közúton 95 kilométerre fekszik.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a település lakosainak összetétele tarka képet mutat, és a többszörös identitás választásának jogával sokan éltek. Az adatok alapján az 579 lakosból egy híján valamennyien magyar nemzetiségűnek vallották magukat, de emellett cigánynak 90 fő (16%), szlováknak pedig 82 fő (14%) nevezte magát.

A település vegyes, elsősorban ruszik, szlovék és magyar eredetű lakossága gazdag hagyományokat őriz táncaiban, népdalkincsében és más szokásaiban is.

Nevezetességek:

  •  Füzéri vár
  • Nagy-Milic Natúrpark látogató központ és várgondnokság
  • Tájház: az 1879-ben épített épület a 19- századi és Hegyközre jellemző építészetei elemeket mutatja be, hagyományőrző rendezvények mellett (Szabadság utca 10.) – műemlék
  • Szent István római katolikus templom (román kori és barokk résszel); a templomkertbe 1832-ben állított kőkereszt műemlék
  • Református templom (a 18. század második felében épült festett, kazettás mennyezetű) – műemlék

4. Mátraszentimre

Mátraszentimre község Heves megyében, Gyöngyösi Járásban.

Mátraszentimre és környéke mellett a Mátra egésze is csak viszonylag szűk körben volt ismert. A múlt század első felének egyik útikönyve említi, hogy Mikszáth Kálmán egyik írásában sorra interpellálta képviselőtársait, de még a gyöngyösi sem tudta megmondani, merre is fekszik Galyatető. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel elveszett, kedvelt felvidéki üdülőhelyek helyett kapott mind hangsúlyosabb szerepet a Mátra. Ennek okai többek között a fővároshoz, Budapesthez való közelsége, másrészt viszonylagosan jó megközelíthetősége volt.

Napjaink képéhez hozzátartozik, hogy a települések jelentős része havasi jellegű legelő-és rétgazdálkodásra volt alkalmas. Szinte minden portán szarvasmarhát, lovat és kecskéket tartottak. A családok női tagjai és a gyerekek rőzsét, gombát, szedret “hecsedlit” azaz csipkebogyót gyűjtöttek és értékesítettek. A földművelést a domborzat, a köves terméketlen talaj és a közel hat hónapos tél alig tette lehetővé. Az 1970-es évek második felében központi rendelkezés tiltotta meg az állattartást, a legelők, a rétek bebokrosodtak, elgazosodtak. A ma turistája ezt szomorú szemmel látja, hiszen az aktív állattartás tőlünk nyugatra szépen zöldellő domboldalakat láttat.

5. Nemesnádudvar

Nemesnádudvar (németül:Nadwar) község Bács-Kiskun megye Bajai járásában. Bajától északra fekszik, mintegy 22 km-re, a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza-közi hátság találkozásánál, a Duna-völgyi-főcsatorna partján.

A település a török megszállás alatt elnéptelenedett a területen folyó harcok miatt. Később szerb és szlovák telepesek érkeztek, ők az előző településnél némileg feljebb építkeztek, de nem maradtak sokáig. Az 1720 körül a Felvidékről érkező magyarok és az 1724-ben érkező német telepesek (25 család) már magasabbra, a mai falu helyére építkeztek. A német bevándorlás egészen 1787-ig tartott.

1837-ben a jobbágyok megtagadták a robotot, és elűzték az odaküldött katonákat, de a megye végül letörte ellenállásukat. A település lakói részt vettek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, az első és a második világháborúban is, ezek mind nagy veszteséggel jártak.

1947. április 18-ától a lakosságcsere értelmében megkezdődött a németek kitelepítése, helyükre bácskai és felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben lakosságának már csak 25,4%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

Az első telepesek jórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez mára alapvetően megváltozott, ugyan még jó néhány lakosnak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, de a munkaerőkínálat döntő részét az utóbbi időben alapított faipari vállalkozások adják. Pontosan ezen cégeknek köszönhető, hogy a munkanélküliség elenyésző, így külföldről és belföldről is települnek be egyaránt.

Pozitív Nap

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.