Rég ismert és új fertőző betegségek fenyegetik az emberiséget

Világszerte még mindig emberek milliói nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, miközben olyan veszélyek fenyegetik az emberiséget, amilyenek az új vagy ismételten fellángoló fertőző betegségek, a klímaváltozás vagy a szuperbaktériumok, amelyek miatt akár az életmentő műtétek is kockázatossá válhatnak.

A Magyar Nemzet hétfői számában megjelent cikkben az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumokat és az éghajlatváltozást nevezte meg napjaink két legsúlyosabb globális egészségügyi kihívásának az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közelmúltban kinevezett magyar főigazgató-helyettese.

Jakab Zsuzsanna a minden létező antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok az emberi és állati egészségre leselkedő egyik legnagyobb veszély. Ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikum-felhasználást, akkor eljuthatunk oda, hogy nem lesz mivel kezelni a baktériumfertőzéseket, és visszajutunk a penicillin felfedezése előtti helyzethez. A fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló hatékony gyógyszerek nélkül az olyan orvosi eljárások, mint például a szervátültetés, a kemoterápia, a cukorbetegség kezelése, de a nagyobb műtéti beavatkozások is nagyon komoly kockázatot jelentenének, és számítások szerint akár évi 700 ezer ember halálát is okozhatnák. Ezért kell jelentősen korlátozni, illetve szabályozni az antimikrobiális gyógyszerek felhasználását, amiben jelentős előrelépés a tagállamok által 2011-ben elfogadott európai, illetve a négy évvel később megszületett globális stratégiai cselekvési terv – mondta a főigazgató-helyettes.

Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közelmúltban kinevezett magyar főigazgató-helyettese (Fotó: MTI)Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közelmúltban kinevezett magyar főigazgató-helyettese (Fotó: MTI)

Ugyancsak mindenkit érintő, súlyos egészségügyi probléma a klímaváltozás, ami az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között várhatóan évente mintegy 250 ezer ember haláláért lesz felelős, elsősorban az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz miatt. Az egészségre gyakorolt közvetlen kárköltségek 2030-ra szóló becslések szerint 2-4 milliárd dollárra rúgnak majd évente.

Jakab Zsuzsanna, aki egyben a szervezet európai regionális igazgatója, arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az öreg kontinensen az elmúlt tíz évben átlagosan közel két évvel nőtt, és ma már közel 78 év a születéskor várható élettartam. Ez javarészt a nem fertőző betegségek okozta korai halálozás visszaszorításának köszönhető, de az ismert komolyabb fertőző betegségekkel kapcsolatban is hatékony ellenőrző rendszerek működnek, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást a vészhelyzetekre.

A világszervezet napjaink egyik legsúlyosabb problémájának nevezte meg az oltásellenesség terjedését, és azt is leírta egy nemrégiben közzétett dokumentum, hogy ez a migrációval együtt komoly kockázatot hordoz Európa lakosságára nézve.

Jakab Zsuzsanna ezzel kapcsolatban elmondta: Európában a szülők túlnyomó többsége beoltatja a gyermekét, ám tény, hogy számos országban nem elégséges, illetve csökken az átoltottság. Ez is közrejátszott abban, hogy 2018-ban több mint nyolcvanezer kanyarós esetet regisztráltak. Ezért a WHO azt is javasolja, hogy a kormányok tegyék az iskolába való felvétel feltételévé a kanyaró, illetve más fertőző betegségek elleni immunizálást – mondta a szakember. Hozzátette: a magyarországi kötelező védőoltási program továbbra is példaértékű, igazi modell az egész világ számára.

Forrás: Hirado


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.