Miért nem ajánlott lefagyasztani, leégetni az anyajegyet?

Az anyajegy eltávolításának legbiztonságosabb módja a sebészi kimetszés.

Közkeletű félreértés a bőrgyógyászati sebészetre érkező páciensek közt, hogy az anyajegyüket szeretnék lefagyasztani, „leégetni”. Dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ sebésze az egyes bőrképletek eltávolítási lehetőségeinek lehetőségeiről beszélt.

Mit lehet lefagyasztani, „leégetni”?

A fagyatásról, mint bizonyos bőrképletek eltávolítási lehetőségéről tudni kell, hogy egy extrém hideg anyagot, a folyékony nitrogént használják hozzá. Ez az anyag ugyanis megfagyasztja a bőr felső rétegét, majd hámlást és hólyagképződést indít be. A kezelt felület gyógyulása során pörk képződik, amely pár nappal később leesik és alatta új bőr alakul ki.


Fagyasztással tudjuk eltávolítani többek közt a seborrheás keratózist, a nemiszerveken jelentkező szemölcsöket, a közönséges szemölcsöket, a napsugárzás okozta foltokat, vagyis az solaris keratózist és a fibrómát – ismerteti dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ sebésze. – Ez utóbbiak bőrszínű, nyeles növedékek, amelyek gyakran alakulnak ki a nyak, hónaljak, szemhéjak, mellbimbó területén, de a bőr felületén bárhol megjelenhetnek. A fagyatáson kívül más módszerrel is eltávolíthatóak, például ollóval, hagyományos szikével, és elektrosebészeti égetéssel, amely során egy rádiófrekvenciás eszköz, úgynevezett kauter segítségével tulajdonképpen elpárologtatjuk a kinövést vagy le is vághatjuk vele a bőrről. Ezek a zavaró kis kinövések azonban gyakran arra”csábítják” a pácienseket, hogy maguk vágják le azokat a bőrről, ezt azonban az ezzel járó vérzés és fertőzésveszély miatt nem ajánljuk. Ha bőrsebészeti módszerrel távolítjuk el a fibrómát, jó esély van arra, hogy ne nőjön vissza ugyanott, bár azt tudni kell, hogy bárhol kialakulhatnak új bőrképletek. 

Miért nem fagyasztják le az anyajegyet?

Az anyajegyek eltávolításakor a legfontosabb szempont, hogy ha rosszindulatúság gyanúja miatt történik az eltávolítás, mindenképpen szülessen róla szövettani vizsgálat, hogy tudni lehessen, valóban volt-e benne rákos elváltozás, és ha igen, sikerült-e teljes egészében kimetszeni. Éppen ezért szakszerű sebészeti eltávolítás esetében, az anyajegyet teljes egészében, a szélein ép szövetekkel metsszük ki, majd minden esetben szövettani vizsgálatra küldjük. A rosszindulatúság gyanújával rendelkező elváltozásokat eleve még a műtét előtt bőrgyógyász – onkológus vizsgálja, és ő tehet javaslatot a műtéti tervre is – ismerteti Medgyesy doktor.
Gyanús esetben a szakértő szerint legbiztonságosabb a szikével történő kimetszés – minden irányban ép széllel, és korrekt szövettani vizsgálattal. Természetesen ép széllel, egészben lézerrel is ki lehet metszeni az elváltozást, különösen, ha nem bőrdaganat gyanúja miatt történik az eltávolítás, hanem például esztétikai okból. Ekkor – ha kellő távolságban vezetik a metszést és nem éri az anyajegy határát hőkárosodás -, még korrekt szövettan is készülhet, de ennek az eljárásnak az a nehézsége, hogy a seb bezárásánál a lézer által hőkárosított sebszéleket kell egyesíteni.  A gyakorlatban a bőrgyógyász dönti el, hogy milyen bőrelváltozást tart alkalmasnak lézeres eltávolításra (például szemölcs, szarutúltengés, stb.), illetve mit küld sebészi kimetszésre. Az első, akár életmentő lépés tehát mindenképpen a szakorvosi vizsgálat.

Jár-e kockázattal vagy esztétikai hátránnyal az anyajegy eltávolítás?

Az anyajegy kimetszése utáni legnagyobb kockázat, hogy a terület elfertőződhet, de ez megelőzhető az orvosi utasítások, elsősorban a higiénés útmutatás, a szauna, szolárium, intenzív testmozgás kerülésére vonatkozó szabályok gondos betartásával.


Medgyesy doktor szerint néhányan a kimetszés esztétikai következményeitől tartanak, ami teljesen érthető szempont, különösen, ha látható helyen van a seb. A kozmetikai eredmény azonban nemcsak az orvos gyakorlatától és a varrási technika megválasztásától függ, de számos más tényezőtől is. Tisztában kell lenni azzal, hogy fiatalabb korban gyorsabb a sebgyógyulás, bár ekkor nagyobb a heg túlburjánzásának és a vastagabb hegképződésnek a kockázata. Ezzel szemben az idősebbeknél némileg lassabban, de többnyire szinte észrevétlenül gyógyulnak a sebek. A műtét helye is befolyásolja a végeredményt; a legkényesebb a nagy dekoltázs területe. Természetesen az arcon lévő műtéti hegképződés képezi a legtöbb kérdést és kétséget, ugyanakkor biztató az, hogy az arcon lévő sebek gyógy-hajlama kiváló.


Friss hegeknél azonban az egyik legfontosabb szabály a fényvédelem. Mivel az a legjobb, ha a heg területét legalább fél évig nem éri nap, ezért az anyajegyek eltávolításának optimális időpontja az ősz és a tél, különösen a fedetlen testrészek esetében.  Az orvos tanácsait betartva ilyenkor a legnagyobb az esély arra, hogy a gyógyulási idő után a műtéti heg szinte észrevétlenül illeszkedik majd a bőrfelületbe – ismerteti a szakember.

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.