Mi véd a petefészek-daganat ellen?

A petefészek daganat sajnos csak későn okoz tüneteket, amelyek nem is kifejezetten specifikusak.

Ennek ellenére Angliában az elmúlt évtizedben 20 százalékkal csökkent az ilyen tumorok száma. Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza a betegségről, az okokról és az megoldási lehetőségekről beszélt.

A nehéz diagnosztizálás ellenére javuló adatok

A National Cancer Intelligence Network beszámolója szerint az elmúlt 10 évben ötödére csökkent Angliában a petefészekrák miatt előforduló halál előfordulása. Míg 2001-ben 100. 000 nőből 11.2 nő halt bele a betegségbe, 2010-ben ez „csak” 8.8 volt ez az arány. Ez nagyon jó hír, hiszen Angliában ez az ötödik leggyakoribb daganatfajta a nők közt. Sajnos a petefészek tumort nem csak diagnosztizálni, de kezelni is nehéz, épp ezért fontos minden ezzel kapcsolatos kutatás, új felismerés.

A jóindulatú tumorok általában nem okoznak súlyos tüneteket, bár ha nagyra nőnek, az alhas feszülését, valamint szorulásos panaszokat, gyakori vizelési ingert eredményezhetnek. A rosszindulatú daganatok a fenti tüneteken kívül kifejezett fájdalommal, puffadással, teltségérzéssel járnak, később pedig ezekhez társulhat a legyengülés, a fogyás, sőt akár alsó végtagi trombózis is – ismerteti Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza.

Ha felmerül a petefészek-daganat gyanúja, a tumort műtéttel el kell távolítani, hiszen csak szövettani vizsgálattal dönthető el biztosan, hogy rosszindulatú-e az elváltozás. Ha a beteg a menopauza közelében van, vagy már nem szeretne gyermeket, jellemzően a méhet és a másik oldali petefészket is ki szokták venni.

A műtét után következik a kemoterápia, amellyel az esetlegesen bent maradt tumorsejtek is elpusztíthatók. Egyes esetekben sugárkezelés is szükségessé válhat. A betegek utánkövetése a daganat kiújulásának felismerése miatt nagyon fontos.

Korszerű kezelések a csökkenés hátterében

A kutatás a túlélési esélyek növekedését is kimutatta, hiszen a betegséget legalább egy évvel túlélők aránya 57-ről 73 százalékra nőtt, öt év múlva ugyanez az arány 44 százalékra emelkedett a 33 százalékról. Ennek okai valószínűleg a felismerés és a kezelés lehetőségeinek javulása, hiszen mind a monitorozás, mind a műtéti- és a kemoterápiás kezelések is fejlődtek.

Mindazonáltal az esélyek a kor előrehaladtával romlanak, Angliában például a 2009-ben diagnosztizált betegek fele 60 év feletti volt, és a daganat miatt elhalálozottak 80 százaléka is ebből a korcsoportból került ki. Szembetűnő, hogy míg a 15-39 év közti betegek 84 százaléka 5 évvel a felismerés után is életben volt, míg 85 évesen ez az arány már csupán 14 százalék.

A fogamzásgátlók is védenek

A felmérésekből kiderül, hogy a petefészekrák előfordulása a ’80-as évektől nagyjából stagnál, csupán az utóbbi évtizedben mutatkozott csökkenés. A tudósok szerint bizonyítható, hogy ezen daganattípus összefügg a évek során jelentkező peteérések számával – minél nagyobb a szám, annál inkább nő az esély a petefészekrákra.

Vagyis minden, ami leállítja a peteérést – tehát a terhesség, a szoptatás, a korai menopauza, és a fogamzásgátló tabletták is – csökkentik a rizikót.

Dr. Demjén László szerint azonban mind a fogamzásgátlás, mind a menopauza korszakában fontos a nőgyógyásszal való egyeztetés, a megfelelő eljárások, megoldások kiválasztása, a rendszeres szűrés jelentőségét pedig nem lehet eleget hangsúlyozni.

Forrs: Oxygen Medical


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.