Melyik a legbiztonságosabb fogamzásgátlási módszer?

Mi jut eszedbe először, ha a fogamzásgátlás kerül szóba? A legtöbb nő ilyenkor azonnal az óvszerre és/vagy a fogamzásgátló tablettákra gondol.

Ez teljesen érthető, hiszen – egy 2009-es hazai vizsgálat alapján, amelyben a fogamzásgátló eszközöket alkalmazó nőket vizsgálták – a párkapcsolatban élő nők 36,8 %-a óvszerrel30,5, %-a pedig hormontartalmú tablettával védekezik.

„Hódítanak” még az ún. természetes módszerek, ezeket 13,4%-ban alkalmazzák a nem kívánt terhesség megelőzésére. Természetes módszerek alatt jellemzően a megszakításos közösülést (8 %) és a naptármódszert (2 %) értjük, de a vizsgálatban említésre kerültek még a lokális szerek és a hüvelyi pesszárium is.

Mennyibe kerülnek ma a fogamzásgátló eszközök?

 

 

Figyelemre méltó, hogy a nők csupán 18 %-a él intrauterin, azaz méhen belüli fogamzásgátló eszközökkel. Ezen kívül, használatban vannak még (1,3 %) egyéb hormonális fogamzásgátlási módszerek, mint például az injekció, a hüvelygyűrű, az implantátumés az ún. esemény utáni (72 órás), vagy más néven sürgősségi tabletta, amely azonban nem értelmezhető általános fogamzásgátlási módszerként.

Alkalmazott fogamzásgáltó módszerek százalékos megoszlása

Minél többet ismerünk, annál nagyobb valószínűséggel választjuk a számunkra legmegfelelőbbet

Ilyen széles tehát a fogamzásgátló módszerek skálája, mégis nagyon kevés nő van tisztában a lehetőségek többségével, vagy, ha ismerik is őket, nem bíznak meg más módszerekben, így rutinból a tablettát és/vagy az óvszert választják a nem kívánt terhesség elkerülésére.

Nem elég azonban tudni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, a választáshoz szükséges tudnunk, egy-egy fogamzásgátlási módszer mennyire megbízható, mely tényezőt azonban a választás során nem minden nő veszi figyelembe. Sokszor inkább kényelmi, vagy érzelmi szempontok alapján döntenek és legtöbbször nem is gondolják, hogy ezzel a nem kívánt teherbe esés kockázatának lehetőségét növelik.

Honnan tudjuk meg, hogy melyik fogamzásgátló módszer mennyire hatékony?

De mit is jelent a tipikus használat?

Vegyük például a fogamzásgátló tablettát:

Bárkinek, aki szedett már ilyen tablettákat, és csak egyetlen szemet is elfelejtett bevenni, ismerős lehet az a hirtelen ijedtség és szorongás, amit akkor érzett, amikor rájött, hogy kimaradt egy szem gyógyszer. Ez, akármilyen gondosan és nagy odafigyeléssel szedjük is a tablettát, bármikor megtörténhet, és már ez az egyetlen egy kimaradt tabletta is jelentősen megemeli a teherbe esés kockázatát. Természetesen, minél rendszertelenebbül szedi valaki a tablettát, annál valószínűbb a teherbe esés lehetősége.

Tehát a tipikus használat azt jelenti, hogy ha nem 100%-os gondossággal, nem a legtökéletesebb odafigyelés mellett történik a használat, akkor ilyen arányban fognak alakulni a nem kívánt teherbe esések számai.

fogamzasgatlo-tapasz

Foto:123rf.com

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os kimutatása alapján, ha a nők semmilyen védekezési módszert nem alkalmaznak, egy éven belül 85 %-uk teherbe esik. Spermicidek2 használata esetén az első évben, tipikus használat mellett teherbe eső nők aránya 28 %. Naptár módszerek használata mellett a nők 24 %-a, megszakított közösülés esetén pedig 22 %-uk esett teherbe az első évben. A naptár módszerek alkalmazása esetén a gondot legtöbbször az okozza, hogy a nők nincsenek tisztában azzal, hogy a ciklusuknak csak a második fele fix. Ez azt jelenti, hogy a peteérésig eltelt idő változhat, csupán a peteérés és a menstruációs vérzés megjelenése közötti idő állandó, így tehát a peteérés napjának kiszámolása kevéssé megbízható.

Kondom használata mellett a teherbeesési arány 18 %-ra és 21 %-ra változott, attól függően, hogy férfi, vagy női kondomot alkalmaztak a felek.  Ez esetben a legtöbbször mechanikus okok, szakadás, lecsúszás, felhelyezési, illetve alkalmazási hibák vezetnek a nem kívánt terhességhez.

Azon nők közül, akik fogamzásgátló tablettákat alkalmaztak a nem kívánt terhesség elkerülésére, a nők 9 %-a esett teherbe az első évben. A tabletták hatástalanságát szintén több tényező okozhatja: ilyen például a különböző gyógyszerekkel való kölcsönhatás, hiszen sokszor eszünkbe sem jut, hogy egy-egy gyógyszer akár hatástalaníthatja is a fogamzásgátló tablettát. De előfordulhat az is, hogy hányás, esetleg hasmenés hatására a tabletta hatóanyaga még a felszívódás előtt kiürül a szervezetből. Hasmenés okozója lehet például a laktóz intolerancia, ami különösen releváns ha tudjuk, hogy sok fogamzásgátló tabletta tartalmaz laktózt. A tabletták esetében további problémát okozhat még a vivőanyag-allergia miatti felszívódás csökkenés is.

Az implantátumot használó nők kevesebb, mint 1%-a esett teherbe az első évben, és szintén kevesebb, mint 1 % esett teherbe azon nők közül, akik réz ionokat (melyek spermaölő hatásúak, azonban a nő szervezetében nem szívódnak fel)  kibocsátó hormonmentes méhen belüli eszközt, hormontartalmú méhen belüli eszközt vagy sterilizációs műtétet választottak a teherbe esés elkerülésére.

Első évben, tipikus használat mellett teherbe esett nők aránya

1Implantátum: a felkar bőre alá helyezendő, henger alakú, hormontartalmú fogamzásgátló eszköz.
2Spermicidek: hüvelyi film, habok, krémek, gélek, illetve vaginális kúpok, amelyek spermaölő hatásúak.

A cikkhez használt források

  • World Health Organization, Department of Reproductive Health and Research (2016): Selected practice recommendations for contraceptive use.
  • Makay Zs. (2014): Fogamzásgátlási módszerek alkalmazása párkapcsolatban élő nők körében. In Spéder Zsolt (szerk.): A család vonzásában. Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. 127-156.

Forrás: Femiramis


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.