Ha a kismama koronavírusos volt, a gyermeke már védett lesz?

Kutatók azt vizsgálják, hogy ha egy nő a terhessége alatt koronavírus-fertőzött lesz, a baba át tudja-e venni az anyától az immunitást.

Egy tanulmányban, amelyet január 29-én tettek közzé a JAMA Pediatrics folyóiratban, a tudósok több mint 1470 várandós nő vérmintáit elemezték, akik közül 83-nál pozitív eredményt mutattak ki a koronavírus-tesztelésen

A koronavírus-fertőzésen átesett nőktől született csecsemők többségének köldökzsinórvér mintája szintén pozitív antitesttesztet mutatott, ami arra utal, hogy a csecsemők felvették ezt a passzív immunitást – olvasható a LiveScience.com honlapján.

Azonban a csecsemőnek átadott antitestek száma nagymértékben függ az anyában jelen lévő antitestek típusától és mennyiségétől, valamint attól, hogy terhesség alatt mikor kapta el a koronavírus-fertőzést.

Minél hosszabb az anyai fertőzés és a szülés között eltelt idő, annál nagyobb az antitesttranszfer

– írták a tanulmány szerzői, Karen Puopolo és Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem Perelmani Orvostudományi Karáról.

Ez az összefüggés igaznak bizonyult, függetlenül attól, hogy az anyánál jelentkeztek-e a koronavírus tünetei, vagy tünetmentes volt-e fertőzése során.

Az átvitt antitestek védelmet nyújthatnak az újszülöttnek, de „még azt nem állapítottuk meg, hogy milyen szintű és típusú antitestekre van szükség az újszülöttek védelme érdekében a koronavírus-fertőzés ellen, illetve, hogy ezek az antitestek meddig tarthatnak az újszülöttekben” – írták a szerzők.

Fotó: 123rf.com

Nem minden csecsemő kapott immunitást

A méhlepény csak bizonyos antitesteket enged át egy speciális receptor és fehérje segítségével, amely az antitesteket a szervbe továbbítja.

A tesztek pozitív anyáktól született 83 csecsemő közül 72-nél mutattak ki antitestet a köldökzsinórvérből, ezekben az esetekben teljesen megegyezett a vérben lévő antitestek koncentrációja az anyáéval.

Az, hogy a maradék 11 esetben a csecsemők miért nem kapták meg az antitestet, két okra vezethető vissza.

Az egyik ok, hogy hat csecsemőnél az anyának viszonylag alacsony volt az IgG antitestszintje, ami valószínűleg azért lehet, mert olyan korai volt a fertőzésük, hogy a szervezetük még nem termelt ellenanyagot, ami a méhlepénybe is bejutott volna. Vagy az anyák egyszerűen kevesebb antitestet termeltek az átlagnál, de ez kevésbé valószínű – tették hozzá a kutatók. Egyedül csak az IgG antitestek képesek elérni a magzatot, amivel immunvédelmet biztosítanak neki.

Foto:123rf.com

A másik ok, hogy öt csecsemőnél az anyukákat csak IgM antitestekre találták pozitívnak, amik nem jutnak át a méhlepényen, így nem kerülnek a baba szervezetébe. Az IgM antitestek a fertőzés korai szakaszában jelennek meg, majd a fertőzés megszűnésével eltűnnek, tehát az az öt anya, akik csak pozitív IgM-tesztet mutattak, a fertőzés nagyon korai szakaszában voltak – olvasható a tanulmányban.

Ha az IgM antitestek megjelennek egy magzatban vagy újszülöttben, az azt jelzi, hogy a magzat közvetlenül megfertőződött a vírussal. A kutatásban egyetlen magzat sem fertőződött meg közvetlenül a vírussal. Azt azonban nem állítják biztosan, hogy a koronavírus-fertőzés nem terjedhet át a magzatra születése előtt – hangsúlyozták a szerzők.

Mit jelentenek ezek az oltások esetében?

Míg a tanulmány azt mutatja, hogy az IgG antitestek átjuthatnak a méhlepényen,

a tudósoknak még mindig meg kell határozniuk, hogy az átvitt antitestek mennyire védenek a fertőzés ellen.

A kutatók a jövőben nyomon követik majd az antitestekkel született csecsemőket, hogy lássák mennyi ideig maradnak meg az antitestek.

Az ilyen típusú tanulmányok felkészíthetnek bennünket arra, hogy mire számíthatunk, ha egy várandós nő elkapja a koronavírus-fertőzést. Ezután a természetes immunválasz összehasonlítható lenne a koronavírus elleni oltáson átesett anyák esetével.

Foto:123rf.com

A terhesség alatt kapott egyéb vakcináknál, mint például a tetanusz és a szamárköhögés elleni oltások esetében

az újszülött vérében lévő antitestek szintje gyorsan lecsökken, hasonlóképpen van ez a koronavírus elleni vakcinák esetében is.

A magzatba juttatott antitestek számának maximalizálása érdekében az anyáknak valószínűleg a második trimeszterig kell várniuk az oltásra; körülbelül 17 hetes terhesség után a méhlepény elég nagyra nő ahhoz, hogy jelentős számú antitestet pumpáljon a magzat felé.

Bár biztató, hogy az anya beoltása védelmet nyújthat az újszülöttnek is, de „a koronavírus esetében, amint azt jelenleg tudjuk, a cél az anya védelme” – hangsúlyozták a tanulmányban.

Amit eddig tudunk a vakcinákról:

Koronavírus – Ez ellen hatnak a jelenlegi vakcinák

A terhesség növeli a súlyos betegségek és halálozás kockázatát a koronavírus-fertőzés esetén. Az influenzafertőzésekhez hasonlóan az anyák különösen sérülékenyek a harmadik trimeszterben, és nagyobb valószínűséggel alakulnak ki súlyos állapotok, például tüdőgyulladás és légzési elégtelenség, ha abban a szakaszban kapják el a koronavírus-fertőzést.

Ez eddig leírtak alapján tehát a második trimeszter lehet a legjobb alkalom az oltásra, azonban a tudósoknak még klinikai vizsgálatokat kell végezniük, hogy kiderítsék a terhesség melyik szakaszában a legbiztonságosabb beadni az oltást az anyának.

.

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.