Endokrin zavarok, melyek gátat szabhatnak a családalapításnak

A Prima Medica Egészségközpontok szervezésében megrendezésre kerülő Szakmai Napon belül legutóbb a női endokrin kórképekről tartottak előadásokat.

A Budai Endokrinközpont szakembereinek részvételével a 2019. február 23-án tartott, Női endokrin kórképek címet viselő előadássorozat rengeteg embert vonzott, melynek keretein belül prof. Balázs Csaba endokrinológus, immunológus, belgyógyász, dr. Békési Gábor PhD endokrinológus, belgyógyász, dr. Tar Attila PhD csecsemő-és gyermekgyógyász, endokrinológus, dr. Turi Zsuzsanna szülész-nőgyógyász, diabetológus, Fülöp Lili dietetikus, valamint Dvorák Márton mozgásterapeuta tartott előadásokat. Az esettanulmányokkal is tarkított beszédek során pontosabb képet kaphattunk többek között a női meddőség lehetséges endokrin, immunológiai, genetikai okairól, a pajzsmirigygöbök-és daganatok diagnosztikájáról, az alacsonynövés gyakori hátteréről, a gestacios diabetes szűrésének fontosságáról és az állapot veszélyeiről, diétás kezeléséről és a mozgásterápia fontosságáról.

A női meddőség hátterében álló leggyakoribb endokrin problémák

Dr. Babai László, a Prima Medica orvosigazgatójának köszöntője után prof. Balázs Csaba endokrinológus, immunológus, belgyógyász előadása nyitotta a napot. Beszédében kitért az életkor és az infertilitás kapcsolatára, a meddőség fő okaira, a teherbeesés hormonális hátterére, valamint a várandósság előtti vizsgálatokra. A résztvevők megtudhatták, melyek azok az endokrin zavarok, melyek gátat szabhatnak a családalapításnak, és ennek keretén belül hangsúlyozta a pajzsmirigybetegségek, az alacsony D-vitamin szint teherbeesésre gyakorolt negatív hatását. Felhívta továbbá a figyelmet olyan gyakran alkalmazott gyógyszerekre is, melyek bizonyítottan növelik a prolaktin mennyiségét, így hangsúlyozza a betegek alapos kikérdezését gyógyszerszedésüket illetően is a meddőségi kivizsgálások alkalmával.

A leggyakoribb endokrin kórképek gyermekkorban

A következő előadás során a leggyakoribb gyermekkori endokrin betegségekről tartott előadást dr. Tar Attila PhD, a Budai Endokrinközpont csecsemő-és gyermekgyógyásza, endokrinológusa. Beszédében nagy hangsúlyt kapott a SHOX gén és a testmagasság kapcsolata. Részletesen boncolgatta az alacsonynövés lehetséges okait, SHOX gén mutációját, valamint esettanulmányokkal és képekkel mutatta be a Turner szindróma, a Langer mesomeliás dysplasia, Léri-Weill szindróma jellemzőit, tüneteit. Kitért továbbá a növekedési hormon terápia fontosságára is alacsonynövésnél, még azon esetekben is, amikor nem áll fenn növekedési hormon hiány.

Foto:123rf.com

Pajzsmirigy daganatos kórképek

A sort dr. Békési Gábor PhD, endokrinológusfolytatta, aki a pajzsmirigy daganatos kórképeiről beszélt. Első körben a szerv göbös megbetegedéseiről ejtett néhány szót, melyek gyakorisága az életkor előrehaladtával egyre nő. Kitért a hideg és meleg göbök közti különbségre, a differenciáldiagnosztikára, az aspirációs citológia fontosságára. Utána betekintést nyerhettünk a pajzsmirigy carcinomái témájába, ahol annak formáiról, azok terápiájáról esett szó, majd felhívta a figyelmet a betegek utánkövetésére, a családtagok szűrésére.

Az endokrinológiai problémák számtalan tünetben megnyilvánulhatnak, és gyakori, amikor az illető még csak nem is sejti, hogy pl.tartós fáradsága, depressziója, illetve súlyfeleslege valamilyen hormonális zavar következménye.

Tünetek, melyek esetén érdemes endokrinológushoz fordulni

Gesztációs diabetes

Dr. Turi Zsuzsanna szülész-nőgyógyász, diabetológus a terhességi cukorbetegség témájában tartott előadást, melynek száma évről évre nő és az egyik leggyakoribb várandósokat érintő belgyógyászati kórkép. Veszélye, hogy nagymértékben befolyásolja mind a baba mind az anyuka életminőségét és életkilátásait.  A doktornő beszélt a GMD kialakulásáról, valamint felhívta a figyelmet az állapot lehetséges szövődményeire, többek között a nagy magzati súlyra, az újszülöttkori hipoglikémiára, valamint a preeclampsia nagyobb rizikójára. Szó esett a GDM szempontjából magasabb rizikócsoportba tartozókról, az érintettek esetleges 30-32.heti szűréséről, az abnormális vércukor értékekről. Végezetül a reklasszifikációra, az anyagcsere ismételt ellenőrzésére hívta fel a figyelmet a doktornő  (leghamarabb a szülés után 6–12 héttel – ,majd 1-2 évente, tervezett várandósság előtt, kora terhességben).

Foto:123rf.com

Az étkezés szerepe a gesztációs diabetes kezelésében

A gesztációs diabetes témájának folytatásaként Fülöp Lili az állapot dietetikai kezeléséről beszélt. A cukorbetegek étrendjének irányelveinek keretein belül elhangzott, hogy a diétát a szülést követő minimum 6 hétig folytatni szükséges (viszont a későbbiekben is célszerű odafigyelni a megfelelő táplálkozásra).  A dietetikus részletezte a cukorbeteg étrend szabályait, a gyors és a lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő napszaki elosztását, példákat hozott bizonyos szénhidrátok glikémiás indexére, valamint tanácsokat adott arra vonatkozóan, miként lehet csökkenteni egyes fogások felszívódását, és mellette felhívta a figyelmet a felszívódást gyorsító tényezőkre is.

A mozgás szerepe a gesztációs diabetes kezelésében

A diéta mellett a mozgás szerepe is nagy hangsúlyt kapott a gesztációs diabetes kezelésében. Dvorák Márton mozgásterapeuta részletezte a rendszeres mozgás előnyeit GDM-ben, és felsorolta a kerülendő és a javasolt mozgásformákat. Beszédében kitért az edzések gyakoriságára, időtartamára és intenzitására (“inkább kényelmesen fárasztó, mint megerőltető”). Felhívta a figyelmet a hanyatt fekvés, a meleg környezetnés a préseléssel járó gyakorlatok veszélyeire, valamint a terhesség során végzett mozgás kontraindikációira (pl. pecsételő vérzés).

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.