Bőr- és körömgombásodás

A bőr és köröm gombás megbetegedéseinek száma világszerte növekszik. A XX. század „vívmányai”, mint a zárt, nehezen szellőző lábbelik ( műanyag, nem természetes alapanyagú cipők, bakancsok, gumicsizmák, sportcipők), és a nem szellőző nylon ruhadarabok egész napos viselése (harisnya, zokni), továbbá „modern” életmódunkból következő betegségeink (keringési problémák, cukorbetegség, az immunrendszer legyengülése), antibiotikumok túlzott szedése, műkörmök viselése, sok egyéb tényező mellett, mind-mind hozzájárulhatnak a bőr- és körömgombásodás kialakulásához.

Becslések szerint Magyarországon a lakosság 60-70%-nak van valamilyen gombás eredetű panasza. A bőr és a köröm gombás megbetegedéseit a klinikai kép, a betegség lokalizációja, illetve az invázió mélysége alapján csoportosíthatjuk.

A hajas fejbőr gombás betegségei:

A hajas fejbőr gombás betegségei gyermekek illetve állatokkal foglalkozó felnőttek körében a leggyakoribbak. Általában az állatról terjednek az emberre. A hajas fejbőrön egy vagy több finoman hámló, néhány cm-es gyulladt terület jelentkezik, ahol a hajszálak letöredeznek.

Gombás bőrbetegségek a nagyhajlatokban:

Az ún. nagyhajlatok (lágyékhajlat, hónalj, mell alatti redő, farvágás) bőrének gombás fertőződése elsősorban túlsúlyos, erősen izzadó, nemritkán cukorbeteg felnőttek betegsége, ahol az érintett terület vörös, nedvedző, erősen viszket és fájdalmassá válhat.

Arc, törzs és végtagok gombás bőrbetegsegei:

Az arc, törzs, végtagok bőrének gombás fertőzése éles szélű, kör alakú, finoman hámló, gyulladásos foltokban (néha térképszerű rajzolatokban) jelenik meg. Erősen viszketnek.

Foto: 123rf.com

Napgomba okozta bőrelváltozások:

Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban fordul elő a fiatalabb korosztályt érintő ún. napgomba okozta bőrelváltozás, mely főleg a nyári időszakra jellemző. A felsőtesten kerek, finoman hámló, néhol összefolyó barnás foltokat okoz, melyek nem viszketnek és nem fertőznek. Jellegzetessége, hogy napozáskor a fertőzött területeken nem képződik pigment, az elpusztult gombatelepek helyén fehér foltok láthatók. Ez azonban reverzibilis, gyógyulás után a bőr pigmentje ismét normális eloszlású lesz. A kórokozó a hajas fejbőrön is előfordul, lehullva újrafertőzhet.

Lábújjközök gombás fertőzése:

A lábujjközök gombás fertőzése („atlétaláb”) talán a legismertebb. Leggyakrabban a negyedik és ötödik lábujj között alakul ki, ahol erősen egymásra nyomódnak a lábujjak. A bőr viszket, kissé vörös, repedezetté válik. Később a folyamat kiterjedésekor, erősebb izzadás esetén, a bőr felpuhul, fehérré, lehúzhatóvá válik. Mély repedések is kialakulhatnak, melyek fájdalmasak.

Körömgombásodás:

Körömgombásodáson a körömlemez, a mátrix és/vagy a körömágy gombás fertőzését értjük. A legmagasabb gyakoriságú körömbetegség (15-50%). Hazánkban úgy mint a világ más részein, a körömgomba gyakorisága kb. 3-10%, idős korban még gyakoribb (20-50%). Tünetei: elszíneződött (barnás, sárgás) körmök, a körmök lemezesen rétegesek, felszínük töredezett megvastagodott, nehezen vágható körmök, kellemetlen szag, fájdalom. A korrekt diagnózis itt is a mikroszkópos és tenyésztéses technikára épül.

A körömgombásodás kezelése sokkal körülményesebb, mint az egyéb bőrgombásodásoké, egyrészt, mert a köröm speciális anatómiája, lassú növekedése gátat szab a hatóanyagok bejutásának, másrészt mert többnyire egyéb betegségekhez társul, növelve a gyógyszerkölcsönhatások és a mellékhatások veszélyét.

Bőrgombásodás:

Bőrgombásodás esetén egyszerű felszínes gombaellenes kenőcs általában elégséges szokott lenni, a körömgombásodásnál azonban hosszú, szájon keresztüli gyógyszerelés is szükségessé válhat.

Forrás: Dermatica