Mi történik, ha rendellenes a koleszterinszint? – 2.rész

A koleszterint többnyire a zsíros ételekkel azonosítjuk – ám ennek a viaszhoz hasonló anyagnak a többségét saját szervezetünk termeli. A vérben keringő koleszterin 75 százalékát a máj állítja elő, 25 százalékát élelmiszerekből szerezzük be. Normális szinten a koleszterin fontos szerepet játszik a sejtek munkájában. Csakhogy sok embernél a koleszterinszint meghaladja a megfelelő értéket. Mit eredményez ez?

Noha a koleszterinnek fontos feladata van szervezetünkben, mert részt vesz a sejtek munkájában, sajnos az emberek jó részénél jóval magasabb a koleszterinszint, mint ami normálisnak számít.

Cikkünk első felében a koleszterin alapvető tulajdonságairól olvashattunk. Most lássuk, ki az, aki fokozott kockázatnak van kitéve?

Koleszterin az ételeinkben

A koleszterinben gazdag ételek, így például a tojás, rák, homár ma már nem teljesen ellenzettek. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy az általunk fogyasztott koleszterinnek a legtöbb embernél kismértékű hatása van a vérkoleszterinszintre. Néhány ember tipikus „reagáló”, az ő koleszterinszintjük igencsak megnő a tojásfogyasztás után is. Legtöbbjük számára azonban a transzzsír és a telített zsír ad inkább okot aggodalomra. A napi koleszterinfogyasztásnak 300 mg alatt kellene maradnia, egészséges ember esetében – magasabb kockázattal élőknél ez 200 mg. Egy tojásban azonban 186 mg található.

„A családi örökség”

A koleszterin két forrásból származik – a saját testünk által előállítottból és az ételekből, mindkettő hozzájárulhat a magasabb koleszterinszinthez. Egyes emberek olyan géneket örököltek, melyek következtében túl sok koleszterint termel szervezetük. Másoknál az étrend a hibás. A telített zsír jellemzően az állati eredetű élelmiszerekben található meg, így a húsban, tojásban, tejtermékekben, melyek tejjel készülnek. Sok esetben a magas koleszterinszintet a gének és az étrend együtt eredményezik.

koleszterin

Mi növeli a kockázatot?

Számos tényező járulhat hozzá a magas koleszterinszinthez. Ilyen a telített zsírokban és koleszterinben gazdag étkezés; a családi örökség; a túlsúly, az elhízás; az idősebb kor.

Jellemzően, a menopauza időszakáig a nőknek alacsonyabb a teljes koleszterinszintjük, mint a velük egykorú férfiaknak. A jó koleszterinből (HDL) ugyancsak magasabb mennyiség van szervezetükben. Az oka az ösztrogén, mert ez a női hormon növeli a HDL koleszterin szintjét. E hormon szintje a termékeny években a legmagasabb, ám amikor egy nő eléri az 55 éves kort, a magas koleszterinszint esélye megnő.

Ma már arra is van bizonyíték, hogy a koleszterin már gyermekkorban elkezdheti károsítani az artériákat – s az élet későbbi időszakában akár ateroszklerózis (az artériák beszűkülése) is kialakulhat. Fontos tehát már tinédzserként odafigyelni a gyermekre: 2 és 19 éves kor között 170 alatti érték ideális a teljes koleszterinszint tekintetében.

Miért gond a magas koleszterinszint?

A magas koleszterinszint a koszorúér-betegség, a szívroham, a stroke legfőbb oka. Sőt, kutatók szerint az Alzheimer-kór kockázatát is növeli. Emeli a plakkok kialakulásának esélyét az artériákban, beszűkítve azokat. A véráramlást mindez korlátozza – s nem nehéz kitalálni, hogy ha ez zavart szenved, stroke vagy szívinfarktus következik be.

koleszterin

Mit tehetünk ellene?

Az étrend megváltoztatása hatékony eszköz a koleszterinszint szabályozásában. A rostok fogyasztása kifejezetten előnyös, az oldható rostok segítenek csökkenteni a rossz (LDL) koleszterin szintjét. Forrásai leginkább a teljes kiőrlésű kenyerek, gabonapelyhek, a zabkása, friss – és szárított gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, vesebab.

A napi kalória-bevitel legfeljebb 35 százaléka származhat zsírból. De nem minden zsír egyforma – a telített zsírok, melyeket állati termékekben, trópusi olajokból szerezhetünk be, növelik a rossz koleszterin szintjét. A transzzsírok pedig nemcsak ezt emelik, de a jó koleszterin jelenlétét is csökkentik. Az előnytelen zsírokat sajnos számos péksüteményben is megtaláljuk: fánkokban, krumpliban, chipsben, kekszekben, margarinban. A telítetlen zsírok viszont csökkentik a rossz koleszterin szintjét, egészséges étrenddel kombinálva: avokádóban, olívaolajban, földimogyoróolajban megtalálhatók.

Tartsuk észben, hogy a teljes zsírtartalmú tejek fehérjében gazdagok, de fő forrásai a koleszterinnek is. Szójaproteinnel, tofuval helyettesíthetjük bizonyos ételekben. A hal szintén remek választás – a lazac például igen sok Omega-3 zsírsavat tartalmaz, mely javítja a koleszterinszintet. Heti két alkalommal ajánlott halat enni!

Az alacsony szénhidrát-tartalmú étrend még az alacsony zsírtartalmúnál is jobb lehet a koleszterinszint javítására. Kutatások szerint az alacsony szénhidrát-tartalmú diétán levőknél a HDL, azaz jó koleszterin szintje jelenősen növekedett, azokhoz képest, akik kevesebb zsírt fogyasztottak.

Ezen felül a fogyás, a dohányzás elhagyása, a több testmozgás szintén segít a koleszterinszint javításában.

Van más megoldás?

Amennyiben a családban is jellemző a magas koleszterinszint, az életmódváltás nem mindig elég a megoldáshoz. Ilyen esetekben gyógyszerekkel – főként sztatinokkal -, s étrend-kiegészítőkkel igyekszenek segíteni a páciensnek. Utóbbiak közül a növényi szterinek, árpa, zab, rost és zöld tea kiemelkedő.

A görögszéna mag, az articsóka levél kivonata, a szent bazsalikom és a mezei cickafark ugyancsak javasolt koleszterinszint csökkentésre.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.