Májusi jeles napok – mi vár ránk ebben a hónapban?

Május 1. Májusfa
Május első vasárnap – Anyák napja
Május 4. Flórián
Május 6. Babevő János

Május 12,13,14. Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác
Május 15. Zsófia
Május 16. Nepomuki Szent János
Május 21. Konstantin
Május 23-24. Pünkösd – húsvét után 50. nap
Május 25. Orbán
Május 28. Emil
Május 30. a Szent jobb megtalálásának emléknapja

Fotó: 123rf.com

Gyönyörűségeknek vidámsága, te nemes pünkösd hava!” – így magasztalta a tavasz utolsó, ám legszebb hónapját, a májust, a legrégebbi csíziós könyvecske. Pünkösd, más néven tavaszutó havát, mint a természet és termékenység kibontakozásának szemet-lelket gyönyörködtető időszakát már az ókori népek is rajongással ünnepelték. A rómaiak Flórának, a virágok istennőjének és a hónap névadójának, Majának szentelték a tavaszi virágnyílás, meg a zsendülő nyárkezdet legszebb napjait.

Május 1-e a szerelem ünnepe is, hiszen sok helyütt újra él az kedves hagyomány, mely szerint május 1-én a szerelmes ifjú, színes szalagokkal feldíszített fát állít a kiszemelt kedves háza elé. Ez a májusfa, amit a nap névadójáról Szent Jakab apostolról Jakabfának neveznek.

Az uborka magját némely vidéken május 2-án, Zsigmond király névünnepén ajánlatos a földbe szórni, de vetés közben állítólag nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kelnek ki a magok.

Május 4. E napon a vértanúhalált szenvedett Szent Flóriánra emlékezünk, a minden tűzzel dolgozók patrónusára. A legenda szerint Szent Flórián imádsága mentett meg egy égő falut a tűzvésztől. Ennek emlékére sokan Göcsejben ezen a napon nem raknak tüzet, a kovácsok nem dolgoznak és a pékek sem sütnek kenyeret. A határokban viszont ekkor vetik el a kukoricát a gazdák, hogy Szent Flórián „bő termést adjon nékik”.

Május 5. Györgyi, Adrián. A gazdasszonyok szerint ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a termény.  

Május 6.Május, ha sok esőt hoz, s nem küld nagyon hideget vagy rekkenő meleget, bort, búzát várj eleget!” – jósolta a hajdani rímes megfigyelés, de sokfelé közmondássá vált az is, hogy “Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra!”.

Május első vasárnapja Anyák napja. Története az ókori Görögországba nyúlik vissza és világszerte ünnepelt nap, ám a különböző országokban más és más napokon ünneplik.

Fotó: 123rf.com

Május 12, 13, 14. Pongrác, Szervác, Bonifác, ha megharagszik fagyot ráz!” A szépséges május rettegett névünnepei mindig aggodalommal árnyékolják be a gazdaemberek napjait, mert a Kr. után a 3-4. században élt szentek nagy pusztítást okozhatnak a zsenge növényzetben. A néphagyomány fagyosszentek néven tartja számon őket és a megfigyelések szerint a Kárpát-medencében az Ő napjukon a legalacsonyabb a légnyomás, a kutatók ezért is nevezik egyes helyeken a fagyos szenteket született magyar szenteknek. A legenda szerint Pongrác kánikulában, subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén, víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Haragjukban bosszút esküdtek, ezért évről-évre visszajárnak, hogy tönkre tegyék a gazdák dolgos munkáit. Egyes vidékeken viszont azt mondják, hogy ezek a rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak. Sokfelé tartja magát az a vélekedés, hogy amilyen a Pongrácz-napi időjárás, olyan lesz az utolsó fagyosszent, Orbán napján.

Május 15-én emlékezünk Szent Zsófia vértanúra. Névünnepéről a régi megfigyelés úgy tartja, hogy „ha elhidegül, akkor a kertekre hozhat még gyászt”, vagy ahogyan az idősek emlegetik, „olykor bizony még Zsófia is fagyos asszonyság”.

Május 16. A gazdaemberek életében kettős határnapot jelöl Nepomuki Szent János a hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje. A természeti évszakbeosztás szerint ekkor kezdődik a nyárelő és ez a dátum a magvetés végső időpontja.

Fotó: 123rf.com

Május 21. Midőn a napot Konstantin a Bika jegyéből a nyárelőbe hajló Ikrek csillagképébe váltja – írták a régi planétás könyvek -, akkor az emberek és a szelíd állatok örvendeznek és a szép természetben gyönyörködnek. A népi kalendárium Konstantin napjára teszi a sütnivaló tök vetési idejének végső dátumát. Hogy bőséges és ízletes legyen a téli hónapokra szánt vitamin, az asszonyok régen hétéves magot tettek a földbe. A tököt nemcsak ízletes csemegének tartották, hanem gyógyítottak is vele, a dél-vidéken pedig varázsláshoz is alkalmazták.

Május 23-24. Pünkösd a húsvét utáni 50. napon, a 7. vasárnapon kezdődik és két napig tart. Mivel a húsvét sem köthető egy pontos dátumhoz, ezért vándorünnep. Pünkösd udvarában már teljes pompájában virul a természet. A nyárkezdet ünnepén országszerte különféle versenyeket, sportjátékokat szerveznek, amelyek győztesét a rövid ideig uralkodó „pünkösdi királynak” választják. A kislányok ekkor tartják a pünkösdi királynőjárást, amikor a legkisebb leányt pünkösdi rózsával és zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmokat hullajtva járnak házról-házra, hogy köszöntsék az ott lakókat.

Fotó: 123rf.com

Május 25. „Orbán napja, hogy ha tiszta, új borát édesen issza, de ha tőkéje megázik, itala ecetté válik.” A III. század elején uralkodott I. Urbanus pápa névünnepét kapcsolja így össze a régi rímes naptárversike. A gazdaemberek ekkor lesik, virágzik-e a szőlő, nem véletlen tehát, hogy a szirmokat tápláló-erősítő napsütést igencsak várják. Mint ahogyan a csíziós könyvecske tanácsolja: „ha fénylik Orbán, örvendezzünk és mondjuk: igyál Orbán, nem lesz híján a bor! Ám, ha eső támad, tartsd korsódat az eresz alá, mert miképpen a doktorok hirdetik: nincsen jobb innivaló az esővíznél!” Az utolsó fagyosszentként ismert Orbán a szőlőtermesztők, a kádárok és a kocsmárosok védőszentje. Népi kultusza annyira elterjedt, hogy a nagyobb hazai szőlőskeretekben szobrot állítottak emlékére és alakját rávésték a szőlőprésekre és a hordókra. Egy 17. századi feljegyzés szerint a körmenetben körülhordozták a szent szobrát, de csak akkor, ha tiszta volt az idő. Ha esett, meghempergették a sárban. Jellemző történet, mely szerint egy elfagyott szőlőjét sajnáló gazda venyigekévét kötött az Orbán-szobor hátára, nyakára pedig táblát akasztott, ami ezt hirdette: „ha elvitted a szőlőt, vidd a venyigét is!” Ha pedig neve napján hideget hozott a zsákjában, a szegedi kapatosabb atyafiak haragjukban ezt kántálták: „azt is agyon köllött vóna ütnyi, aki Orbánt betötte a kalendáriomba!” Mások szerint a didergő Orbán a kemencesutban, a kályhán kucorog, s ha jó időt hoz, ezt kiáltják: „Orbán leszállt a tűzhelyről!

Annyi bizonyos, hogy emléknapján kezdenek rajzani a méhecskék, ezért úgy tartják, hogy a méhek „Orbán bogarai”.

Fotó: 123rf.com

Május 28-át, Emil napját a gazdasszonyok figyelték nagyon, akik úgy vélték, ha ekkor megerednek az ég csatornái, jól fizet majd a kender, nem lesz hiány a fonni-szőni valóból.

Legszebb évszakunk, legszebb hónapjától búcsúzva illik megemlékeznünk első királyunk ereklyéjéről, a Szent jobb megtalálásának emléknapjáról, május 30-áról. Amikor ugyanis Szent László király 1083. augusztus 20-án Szent István székesfehérvári sírját kibontatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. A szent ereklye csak a következő esztendő májusának utolsó előtti napján került elő a “Merkúr” nevű fehérvári prépost bihari monostorában.

A nyár ráklábon érkezik, nyúllábon szalad el” – szól a mondás. Sajnos, így van ez mindenben, a jó lassan jön, és hamar megy, a rossz gyorsan érkezik, és sokáig velünk marad! Május végére a korábbi kánikulai napok megmutathatják, hogy „nemcsak a telet, a nyarat sem eszi meg a kutya”!

Fotó: 123rf.com

Bármit is hoznak a jeles napok májusban, a természetben nemcsak a gazdák szorgoskodnak. Most építgeti otthonát a sárgarigó, a szarka párok mára belakták még a falevelek kibújása előtt újjáépített fészküket, a harmatos fűben fiatal nyulak rágcsálnak és az egerészölyv is megkezdte légi zsákmánykörútját. A tarka lepkék még tarkább virágok felett libegnek és a nádakban nádirigó zenéjére táncolnak a szitakötők. Tudják-e, hogy a május legrövidebb életű bogara a cserebogár, mert felnőtt élete mindössze két hétig tart. De ez alatt az idő alatt „ha sokat eszik a cserebogár, úgy bőséges aratás vár!” – mondják a gazdák.

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.