Majomhimlő – Lehet, hogy nem tudják kordában tartani?

Kemenesi Gábor szerint a tudományos világot jelenleg a leginkább az aggasztja, hogy egészen addig, amíg nincs minden egyes kontakt és eset feltárva, addig nem kijelenthető, hogy a majomhimlő kordában tartható.

A tudósok legfőbb félelme, hogy a majomhimlő vírusa esetleg kiszabadul abból a jól körülhatárolható közösségből, amiben most terjed, és netán „rátalál” egy Afrikán kívüli, akár európai állatcsoportra, mert akkor tartósabban is „megvetheti a lábát” – magyarázta a PTE adjunktusa. Hozzátette, hogy „mindez még nyilván csak egy hipotézis, de ami miatt egy virológusnak görcsbe rándul a gyomra, amire nincs szükségünk, az ez” – számol be az Infostart.

A szakember azt is leszögezte, hogy a majomhimlő nem összehasonlítható a most telterjedt SARS-CoV-2 koronavírussal. Előbbi nemigen okozhat világjárványt, miután egy teljesen más vírus terjeszti a betegséget, egészen eltérő virológiai mutatókkal.

A kórokozó esetleges mutációját illetően emlékeztetett, hogy a majomhimlő terjedéséért felelős vírus a Poxviridae családba tartozik, ami a SARS-CoV-2-höz mérten sokkal nagyobb, ráadásul DNS alapú – míg a Covid RNS –, vagyis jóval nagyobb a genomja, emiatt pedig sokkal nehézkesebb a tudományos vizsgálata az újabb mutációknak. Természetesen ettől még a vírus nyilván mutálódik, csak – nagyon leegyszerűsítve – nehéz és hosszadalmas megállapítani, hogy van-e annak lényegi hatása mondjuk a terjedésre, stb. – tette hozzá a virológus, megismételve: senki ne várjon hasonlóan gyors vizsgálati eredményeket, mint a koronavírus esetében.

majomhimlő

Fotó: 123rf.com

Kemenesi Gábor szerint tévhit, hogy az európai tünetek eltérnek az afrikaiaktól. Mint mondta, a majomhimlő vírusa jó pár évtizede ismert, tehát van már szakirodalma.

Ami nem ismert, az az, hogy Afrikán kívül egy járványos helyzetben hogyan viselkedik, hiszen egy-egy afrikai járvány teljesen más szociokulturális közegben zajlik, mint egy európai.

Mindazonáltal Afrikában is megfigyelhető volt, hogy klinikai, virológiai szempontból mi a terjedés mechanizmusa. Ez a majomhimlő esetében a közeli testkontaktus, ami a virológus szavai szerint nagyon sok mindent jelenthet, a szexuális úton való terjedést is, amit mostanában sokat hallani. De ez nincs ellentétben a szakirodalommal, miszerint emberről emberre főként a háztartásokban, a családtagok között tud terjedni, akik között nyilván a közeli kontaktus megvan – magyarázta a szakértő.

Megismételte, hogy a világsajtóban megjelent, új tünetekről szóló hírek önmagukban nem igazak, legfejtebb az új terjedési mód (szexuális érintkezés), de ez nem változtatott azon, hogy közeli bőrkontaktusról kell hogy szó legyen, ami kimerülhet bármilyen cselekményben, ami ezt a fogalmat kimeríti.

A betegség súlyosságát illetően a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa újfent azt emelte ki, hogy a szakirodalmi tudás it is csak az afrikai eseteken alapul, és nyilván az ottani közegben az egészségügyi ellátottság, a diagnosztikum, illetve a legtöbb egyéb aspektus nagyban eltér az európaitól. Ezért fölösleges az afrikai számokat az itteni esetekre vetíteni, így azt sem lehet összevetni, hogy milyen arányú a halálozás.

A folytatásért KATTINTS IDE!

Olvasd el ezt is!

Baljós hír a majomhimlőről: így is át lehet adni a betegséget

Forrás: Napidoktor.hu