Létezik a kövérség-gén?

Génjeink tehetnek arról, ha a hajunk barna, a szemünk kék – ezek tesznek bennünket azzá, akik vagyunk. De vajon a kövérséggel kapcsolatban is igaz ez? Befolyásolják a gének a ruhaméretünket?

Sok dologért a gének a felelősek. Amikor megszületünk, bizonyos tulajdonságok már eleve kódolva vannak. Felvetődik hát a kérdés, hogy vajon a kövérség is egyik ezek közül? Ha nem szerencsések a génjeink, egész életünkben küzdünk majd a kilóinkkal?

Kutatások szerint a gének különbsége valóban szerepet játszhat ebben – ha valakinek a szülei elhízottak, akkor nagy eséllyel ő is az lesz. Ez azonban nem jelenti, hogy „kötelezően” el is kell hízni, hogy a kövérség úgyis bekövetkezik. Sok ember, aki ilyen családban él, mégsem áll be a sorba. Helyes étrenddel és mozgással harcolni lehet a kövérség ellen.

Létezik a „kövérség-gén”?

Van azonban egy gén, amely nagyobb figyelmet érdemel: az FTO. Kutatók szerint ugyanis ennek a génnek bizonyos változatával élő embereknek 20-30 százalékkal nagyobb az esélyük az elhízásra. S ez a változat sajnos elég gyakori.

Több tucat más gén is köthető a kövérséghez – egyesek például csupán annyit okoznak, hogy az adott ember természetszerűleg több zsírt tárol.  Máig tisztázatlan azonban, hogy valójában mennyit nyomnak a latban ezek a „kövérség-gének”, azaz, valóban van-e olyan, akinek „rendelve van”, hogy elhízott legyen?

Naima Moustaid-Moussa, PhD, a Texas Tech Egyetem Elhízáskutatási részlegének vezetője úgy véli, hogy az elhízás egy igen komplex betegség, s számos tényező járul hozzá, beleértve a géneket, a viselkedést, a környezetet. Jellemző dolog lehet a családokban, s nem feltétlenül a gének, hanem a szokások és a környezet okán.

Az Egyesült Államokban például a felnőttek több mint egyharmada elhízott, s a számuk stabilan nőtt az elmúlt 5 évtizedben – ez nem magyarázható azzal, hogy drámai változás történt a génekben.

Juang Han Kim, PhD, a Marshall Egyetem Joan C. Edwards Egészségügyi Iskolájának elhízás-kutató professzora egyetért: a kövérség világszerte az iparosítással kezdődött, az ülő életmód elterjedésével és a zsírban gazdag élelmiszerekkel.

IR

Hatással lehet a génekre az életmód?

A kutatások alapján az is egyértelmű, hogy bizonyos genetikai hajlam valóban növeli egyes emberek kockázatát az elhízásra – de ezen felül lehet kerekedni az életmóddal – mondta Zhaoping Li, orvos, PhD, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem táplálkozási központjának vezetője. Úgy fogalmazott: a gének megtöltik a pisztolyt, a környezet pedig meghúzza a ravaszt. Utóbbi pedig két dologból áll: a túl sok ülésből és nagy mennyiségű ételből.

A testmozgás nagyon fontos. Kutatások szerint, még ha valaki hajlamos is az elhízásra a génjei miatt, megváltoztathatja a sorsát azzal, hogy sokat mozog.

Vagyis, hogy a családban szinte mindenkire jellemző a kövérség, nem elegendő ahhoz, hogy mi magunk is azok legyünk.

Mit tehetünk? Előszöris legyünk aktívak. Heti 2 és fél óra közepes tempóban végzett mozgás már segít – például a gyorsgyaloglás. Még 10 perc is sokat jelent naponta. A súlyemelgetés heti kétszer az izomépítéshez járul hozzá.

Együnk kevesebbet, csökkentsük a kalória-bevitelt. Ha 500-1000 kalóriát fogyasztunk naponta, már heti szinten fogyhatunk 1 kilót. Olyan ételeket válasszunk, amelyek jók nekünk. Teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, zöldséget, zsírszegény vagy alacsony zsírtartalmú tejterméket. Halat, sovány húsokat, babot, tojást, diót. Az egészséges ételekből is kiváló finomságokat lehet készíteni!

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php