Hogyan készüljünk fel az új vírus variánsokra?

Megrebbenti a szárnyát egy denevér, és pár hónap múlva országokat zárnak le – akár így is aktualizálhatjuk a „pillangóhatásról” szóló, Edward Lorenznek tulajdonított idézetet.

De vajon milyen újabb kórokozók várakoznak a holnap kivágandó esőerdők mélyén vagy a trópusi állatpiacok zsúfolt zugaiban?

És mit tehetünk annak elkerülésére, hogy a koronavírus után egy újabb, gyorsan terjedő jövevénnyel kössünk nem várt szorosabb ismeretséget? E kérdésekre is válaszolt Kemenesi Gábor és Földvári Gábor biológus a Magyar Tudomány Ünnepén.
 
Harmincezer olyan koronavírus van a természetben, amely a jelenlegi járványt okozó koronavírushoz hasonló – vagyis viszonylag hatékony és eredményes – átugrási képességgel rendelkezik – hangzott el a döbbentes szám Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának munkatársa előadásának elején.
A kutató kifejtette, milyen körülmények „szerencsétlen” együttállása szükséges ahhoz, hogy egy a mostani pandémiához hasonló járványt okozó vírus át tudjon ugrani a gazdaszervezetről az emberre. Nem meglepő, hogy e külső tényezők érvényesülése szempontjából az ember kulcsszerepet játszik. Szinte minden eddig ismert kórokozó terjedési képességét meghatározta ugyanis, hogy az ember hogyan alakította át a gazdaszervezetnek otthont adó élőhelyet.

Fotó: 123rf.com

Az erdőirtás, utak építése, a városiasodás, a globális közlekedés, az állattenyésztés, a természetes élőhelyek mezőgazdasági célú feldarabolása egyre több és nagyobb járványokhoz járul hozzá.
Hogy ez mit jelenthet a jövőre nézve, azt a Bangladesben szinte évről évre problémát okozó Nipah-vírus, a Dél-Amerikában több évtized után felbukkanó, vérzéses lázat okozó Sabia-vírus vagy a madárinfluenza-vírusok megjelenése mögött meghúzódó okok és körülmények bemutatásával személtette.
A COVID-19-járvány orvosi szempontból sikeres kezeléséhez nagyban hozzájárult, hogy a SARS-szerű vírusok alapvető tulajdonságait csaknem húsz éve ismerjük. Becslések szerint azonban 1,7 millió olyan vírus lehet, amelyről semmit sem tudunk. Ellenük biztosan nem készül tíz hónap alatt vakcina…
Amit tehetünk: ha küzdünk a klímaváltozás ellen, küzdünk a járványok ellen is – zárta előadását a virológus.

Fotó: 123rf.com

 
Kemenesi Gábor előadása itt érhető el 3:09-től.
 
Földvári Gábor biológus, tovább fűzve Kemenesi záró gondolatát, a globális klímaváltozás jelentőségét elemezte a kórokozók szempontjából. Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa is beszédes adatokkal kezdte az előadását: 2 millió éve nem volt olyan magas a légkör szén-dioxid-koncentrációja, mint most, a tengerszint emelkedése 3000 éves rekordot döntöget, a sarki jégborítottság pedig soha nem volt ilyen alacsony az utóbbi 1000 évben.
A klímaváltozás mellett a természetpusztítás és a biodiverzitás csökkenésének szerepét hangsúlyozta a környezet erőteljes megváltozásában, így a kórokozók terjedésében is. Megtudhattuk, hogy a korábbi evolúciós paradigmával ellentétben a kórokozók, paraziták igenis képesek alkalmazkodni a változó környezethez, új helyeken új gazdaszervezetekre találnak.
Az előadó hosszan elemezte, hogyan járul hozzá a járványok terjedéséhez önmagában a városias életforma, valamint a délkelet-ázsiai vadhúsfogyasztás és -kereskedelem.

Fotó: 123rf.com

Előadása második felében konkrét példákkal mutatta be, mit tehetnek a kutatók, és mit tehetünk mi, hétköznapi emberek a következő járványok megelőzésében akár tudatosabb életmód választásával, akár úgy, hogy kutatási projektekben való részvételünkkel támogatjuk a kutatók munkáját.
 

Forrás: https://napidoktor.hu/index