Áprilisi jeles napok – mi vár ránk ebben a hónapban

Április 1. Tréfás nap

Április 4-5. Húsvét – minden évben változó időpontban

Április 5. Vince

Április 6. Vilmos

Április 12. Gyula

Április 13. Ida

Április 14. Tibor

Április 24. György

Április 25. Márk

Április 28. Vitális

Szelek hava! Április igazi tavaszi hónap! Ovidius szerint már a neve is ezt sugallja, „aprire”, vagyis kinyitni! Régi magyar megnevezése szerint Szent György hava. A sárkányölő legendáját tekintve a korai kereszténység máig élő képviselőinek, a koptoknak templomaiban és kolostoraiban a leggyakrabban ábrázolt szent.

„Elmúlt a tél, itt a tavasz. Minden bokor újraéled. A földből a virágokat előhúzzák a tündérek.” Végh György „Virághozó április” című verse az igazi tavaszi hónapot jegyzi, és a legszebb tavaszünnepek is erre az időszakra esnek. A megújult természetben a népszokások mind tisztító jellegűek, hiszen ahogyan a természet megújul, új élet serken mindenütt, meg kell tehát tisztulni az embereknek is, amelyre jó alkalmat adtak a húsvétot megelőző hetek tennivalói.

Fotó:123rf.com

Hajdanában a sok tennivaló miatt április első hetét sanyarúhétnek, vagy a virágmagvak vetés idejére utalva virághétnek is nevezték. Nem volt ajánlatos ekkor tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezésbe kezdeni, de eret vágatni sem. Viszont – főképp hétfőn – elmaradhatatlan volt a ház és az istálló meszelése, a nagytakarítás és a tisztálkodás.

Április 1-e világi szokás szerint a bolondozás napja. Aki teheti, ártatlan tréfával igyekszik becsapni barátait, ismerőseit. Főleg az iskolás gyerekek örülnek ennek, mert a legtöbb helyen megfordul a szokott rend, a gyerekek feleltetik tanáraikat, vagy háttal ülnek az iskolapadban, de mondják azt is, „április bolondja, május szamara!” Számos népszokás szerint ilyenkor vízzel kapcsolatos bajelhárító, termékenységvarázsló ceremóniákat is tartottak. A Muravidéken pl. az asszonyok kora hajnalban meztelenül körbe szaladták a házat, hogy a kígyók és a rossz szellemek elkerüljék a portájukat. „E napon mossa a holló a fiát” – tartja ma is a közmondás, és a lányok – hogy szépek maradjanak – napkelte előtt megmártóznak a közeli folyóban.

A húsvét előtti vasárnapon, a virágvasárnapon, a szépség és a tisztaság ünnepén kis időre elfelejtették a gazdák a kinti munkát, mert ők is csatlakoztak az ünnepi készülődéshez. A néphagyomány szerint virágvasárnap számos vidéken, mint pl. a palócoknál, a lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltözettek, énekelve végig vitték a falun, majd vízbe dobták vagy elégették. Ezt a bábut nevezik villőnek, kiszének. Sok helyütt erre az alkalomra vették fel új ruháikat a lányok, a menyecskék pedig a legszebb szoknyájukban mentek a templomba.

A hagyomány szerint nagycsütörtökön, a nagymisét követően elnémulnak – és ahogyan a hiedelem tartja – Rómába mennek a harangok. Régen e napon a húsételek helyett spenótból vagy más növényi eredetű termésből készítették a böjti táplálékot, ezért nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezik. A gazdák e napon az időjárásból sok mindenre következtettek, mint erre: “fehér nagycsütörtök szárán sül a tök“, vagyis, ha kisütött a nap, szárazságot jósoltak nyárra.

Fotó: 123rf.com

Nagypéntek a megváltó keresztre feszítésének gyászünnepe. A régi babonás feljegyzések szerint ekkor az asszonyok ruhátlanul körül szaladták a házat, hogy megóvják a családot a gonosz ártalmaktól.

Nagyszombaton, a várakozás napján, ma is sokfelé szenteléssel új tüzet gyújtanak és ekkor szentelik az ételeket is: a kalácsot, sonkát, tojást és bort, melyeket a templomba visznek az asszonyok. Az első csillag feljötte után kezdődik a nagyböjtöt is feloldó ünnepi vacsora, amely már összekapcsolódik a Fiúisten feltámadásának örömünnepével, a két napos húsvéttal.

A különböző tájak más-más hagyománnyal várják a húsvéti ünnepet és a locsolókat, melyekhez táncmulatságok is kapcsolódnak, de nem merülnek feledésbe a játékosságok sem. Mint azok a pajkosságok, amiket a legények a leányokkal követnek el. Pl. az Ipoly mentén a locsolás előestéjén az ifjak begyűjtik a festetlen tojásokat és hajnalban rántottának megeszik. A megmaradt tojáshéjakat azoknak a lányoknak az ablaka elé szórják, akikre haragszanak. Persze mire a köszöntőre és a locsolásra került sor, piros tojást kapnak minden lyánytól.

A néphagyomány szerint április 5-én, Vince napján, megcsordul a jégcsap az ereszen, ami azt jelzi, hogy ha eddig nem, most már biztosan beköszönt a tavasz.

Fotó: 123rf.com

Termésjósló napként tartották számon a babonásabb gazdák Vilmos napját április 6-át, mert szerintük, ha ekkor beborul az ég és elered a bőséges eső, kevés termésre számíthatnak. Vagyis a szeszélyes tavasz legszeszélyesebb hónapja az időjárásban is meglehetősen kiszámíthatatlan, ezért is állítja áprilisról a közmondás: „hét-tél, hét-nyár”.

A néphit szerint Gyula napja, április 12-e a gazdák számára az indás növények vetésideje, és ekkor szólal meg a csalogányként is emlegetett fülemüle.

Ida napján, április 13-án bontják ki szirmaikat a cseresznyefák és ekkor öltöznek fehérbe a kökénybokrok.

A muravidékiek vallják, hogy az áprilisi eső elűzi a fagyokat és megalapozza a bőséges termést. Talán ezért is emlegetik Tibor napján, április 14-én a rigmust készítők, hogy „ha zöldül a nyírfa, nem lesz már fagy!” Mire a szőlősgazdák ezt rímelik: „Rét, ha nem zöld Tiborra, nemigen jutsz jó borra”.

„Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” így köszöntötték egymást április derekán a pásztoremberek annak tudatában, hogy amíg sárkányölő Szent György vitéz jeles névünnepe az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, addig a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelképezi. György napja (április 24.) a tavasznak, a bőségnek, a szaporulatnak a kezdetét jelzi. A népi hiedelem szerint a Szent György éjszakai harmatban van a föld zsírja, ereje, ezért ilyenkor a bűbájos asszonyok a szomszéd földjét meghúzzák lepedőjükkel és a kifacsart léből csöppentenek a kovászba is, hogy nagyra dagadjon a kenyerük.

Fotó: 123rf.com

A régiek mondják, hogy a fazekat, amibe a tejet szűrik, a Szent György napja előtt szedett kakukkfűvel kell kitörölni, hogy több vajat adjon. A lányok meg ekkor megmosdanak a „szentgyörgyharmatban”, hogy szépek és egészségesek legyenek. Az időjárást figyelő gazdák azt emlegették, hogy ahány nappal Szent György napja előtt zeng az ég, annyi forintba kerül abban az esztendőben egy köböl búza. De mondták azt is, hogy a Szent György nap előtt fogott ürge bőréből készített zacskóból sose fogy ki a pénz! György napjának fő eseménye volt a bíróválasztás, a csőszfogadás és a jószág első, ünnepélyes kihajtása a legelőre, amit sok helyütt – főleg Erdélyben – még ma is megtesznek. A jeles nap másik hagyománya Kőszegen él, a Jurisich várban, ahol a szőlőhegyen megszedett hajtásokat a gazdák ünnepélyes ceremóniával belerajzoltatják az 1741 óta nyilvántartott Szőlő-jövések könyvébe.

Április 25-én, Szent Márk napján szentelik a búzát. Ha ezen a napon halljuk a fülemüle hangját, akkor azt üzeni, kellemes lesz a tavasz, s ha még a fürj is el tud bújni a vetésben, bőséges lesz az aratás.

Rámutató negyvenes nap április 28-a, Vitális dologtiltó nap, de csak a férfiak számára, és ezen a napon nem szabad vetni semmit. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig ilyen vagy hasonló időjárás várható, mint ezen a napon, mondták is: „ha Vitális didereg, 15-ször lesz még hideg”.

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: https://napidoktor.hu/index