Amit jó tudni a sürgősségi betegellátásról 2015-08-27 Blog, Napi Hírek Megosztás: Tweet Kezdetnek felmerül azonnal a kérdés: mikor sürgősségi a betegellátás? Kikapcsolva a jogot, orvosként azt mondom, hogy : mindig … Azonban ennyire mégsem egyszerű a dolog. Egészségügyi probléma esetén elsőként a háziorvosunkhoz fordulhatunk. Jó esetben éppen rendelési idő van és képesek vagyunk a rendelőbe eljutni. Ha rendelési időn kívül adódik gondunk – hívhatjuk az ügyeletet. Sajnos az ügyeleti szolgálatot általában egy orvos látja el, így kiérkezésének időpontja igencsak kérdéses. A beteg állapotát laikusként megítélni nehéz, mégis vannak nyilvánvaló esetek, amikor a beteg hozzátartozója, vagy a beteg, vagy jelenlévő bármely személy mentőt hívhat. Lényegében a sürgősségi betegellátás (oxyológia) itt kezdődött, a mentőszolgálatok megalakulásával. De térjünk a lényegre: mely esetekben hívható a mentőszolgálat? Közúti baleset,vagy rosszullét esetén, amikor laikus számára is nyilvánvaló, hogy orvosi segítségre van szükség. Közúti baleset esetén ajánlatos minden esetben mentőt hívni, hiszen a balesetes személynek belső sérülése is lehet, külsérelmi nyomok nélkül. Bármilyen eredetű súlyos vérzés, külső vérzéssel nem járó csonttörés. Eszméletlenség. Légzésleállás, keringésleállás. (Jó lenne legalább a középiskola II. évfolyamától az újraélesztést (reanimáció) oktatni!) „Szabálytalan” szívműködés – (pulzus általában jelzi, de nem minden esetben!). Nehézlégzés. Mellkasi fájdalom. Műtét utáni akut rosszullét. 40 fok feletti testhőmérséklet, mely lázcsillapítás hatására sem csökken. Mérgezés gyanúja. (Étel,drog, alkohol, stb…) Meginduló szülés, ill. rosszullét terhesség alatt. Csecsemő nem csillapítható sírása, – bőr nyálkahártya elszíneződése. Magatartászavar – pl. eszméletnél lévő, de kommunikációra képtelen a beteg. Bármely esetben, amikor a betegnél lévő személy úgy látja, hogy valami komoly baj lehet. Bármely esetben, amikor a beteg közérzete alapján kéri a segítséget. Valaha – réges-régen, akit mentő szállított kórházba, ott a beteget azonnal kezelésbe vették, mégpedig az első fizikális vizsgálat alapján valószínűsített adequat osztályon, ahová a beteget fektették. Manapság a beteg (baleseteseket kivéve) az ún. Sürgősségi Betegellátási Osztályra kerül, ahol az első néhány alapvető vizsgálat alapján „ellátási sürgősség”-i csoportba sorolják, – azonnali, -sürgős, -halasztható, csoportba. Ezt követően a beteg a folyosóra kiültetve, vagy (ágynak ugyan nem nevezném…) guruló hordágyon várja a sorát. Miután a szükséglethez képest kevés az egészségügyi személyzet, sok esetben az általános ellátási protokollban szereplő időket lényegesen meghaladva kerül a beteg alaposabb orvosi vizsgálatra. A rendszer nyilvánvaló célja a hospitalizáció (kórházi ápolás) csökkentése. Súlyosabb esetekben sem osztályra kerül a beteg, hanem megfigyelőbe, ahol monitorizálják (műszer vizsgálja a beteg alapvető életfunkcióit, így a szaturációt (vér oxigéntelítettsége, légzésszám percenként, szívműködés (EKG), vérnyomás időnkénti ellenőrzése.) Jó tudnia arról a beteget kísérőnek, hogy ha a beteg rendszeresen gyógyszereket szed, akkor azok kéznél legyenek, ételről, folyadékról gondoskodni kell, mert ezekkel többnyire senki nem fog törődni, egyéb szükségletének elvégzése sem lesz egyszerű… Amennyiben az elvégzett vizsgálatok alapján az SBO járóbetegnek minősíti a beteget, akkor egyszerűen hazaküldik, mondván, hogy jelentkezzen a kezelőorvosánál. (Az elvégzett vizsgálatok alatt nem teljes kivizsgálást kell érteni, csak a legszükségesebbnek ítélt diagnosztikai vizsgálatokra kerül sor.) A beteg kálváriája folytatódik… A sürgősségi betegellátás alapja tehát nem a beteg meggyógyítása, hanem egy akut állapot vizsgálata, akut életveszély elhárítása. Ezt az ellátási formát nem Magyarországon találták ki, sok országban hasonló rendszer működik. Ez kétségkívül egy költségkímélő megoldás az ország egészségügyi tárcájának. De – mi lesz így a betegekkel? Dr.SzM. konzultáns, szakértő Forrás:
