Szívbeteg? Így készüljön fel a síelésre

Bár a téli sportok – ahogyan minden mozgás – jót tesznek a szív-érrendszernek, a szívbetegeknek fontos, hogy megfontoltan induljanak síelni.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta, azokra a kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, melyek szerint a téli vakációk első napjaiban több szívinfarktus fordul elő, valamint a felkészülés jelentőségéről beszélt.

A legtöbb téli szívinfarktus a vakáció első napjaiban fordul elő

  • A tél, a hó, a gyönyörű pályák sokakat síelésre csábítanak, amely sport – körültekintően végezve – nem csak egészséges, de biztonságos is. Mindazonáltal egy korábbi svéd kutatás azt bizonyította, hogy a nem megfelelő fizikai felkészülés, a magaslati viszonyokkal és hideg idővel kombinálva szívinfarktushoz is vezethet, különösen a téli sí-vakációk első napjaiban.
    A kutatók 110 olyan személy adatait vizsgálták, akik szívinfarktust kaptak az osztrák Alpokban töltött síelésük alatt 2006 és 2010 közt. Ők valamennyien túlélők voltak, akik kitöltöttek egy részletes kérdőívet, amelyből a következő adatok derültek ki:
  • A szívinfarktusok 56%-a a síelés első 2 napján következett be, 39% az érkezés napján.
  • A személyek 20%-a már korábban is tapasztalt szív-érrendszeri tüneteket, és 10-ből 7-nek olyan szív-érrendszeri rizikófaktorok voltak jelen az életében, mint magas vérnyomás, magas koleszterinszint, vagy dohányzás.
  • A szívinfarktust átélők fele az fizikai aktivitás első órájában szenvedte el az eseményt.
  • A betegek több, mint fele nem készült fel megfelelő edzéssel a síelésre. A megfelelő felkészülést úgy határozták meg, hogy a megszokottnál jóval nagyobb fizikai igénybevételt jelentő síelés előtti hetekben legalább heti két óra fizikai aktivitást szükséges végezni.

foto:mindenamihallas.hu



A magasság és a hideg is rizikófaktor

 

Korábbi kutatások azt is igazolták, hogy a hideg önmagában is rizikófaktora a szívinfarktusnak. A magasság pedig nem önmagában jelent kockázati tényezőt, de csatlakozik a már meglévő kockázatokhoz. Mindez persze nem jelenti azt, hogy önmagában a téli sportolás veszélyes lenne, de mindenképpen felhívja a figyelmet a felkészülés jelentőségére. Ez pedig nem csak a téli sportolás előtti rendszeres edzést jelenti, de a megfelelő, réteges öltözet beszerzését, és azt is, hogy ha valaki kifejezetten magasan fekvő sípályát választ, várjon egy napot a nagyobb siklásokkal és a komolyabb fizikai megterhelésekkel. Szívbetegeknek pedig kifejezetten érdemes az orvosuk tanácsát kikérni az aklimatizálódáshoz.
A szív-érrendszeri betegeknek tisztában kell lenniük a kihűlés veszélyeivel is, amit nem csak az alacsony hőmérséklet, de az erős szél, a hó és az eső szintén kiválthat – mondja Sztancsik doktornő. – A hypothermia jelei lehetnek a hideg tapintatú bőr, a kezdeti remegés abbamaradása, a gyengeség, a koordináció hiánya, a zavartság, a légzés és a szívverés lassulása, szabálytalanná válása, a kómás állapot. Ilyen szempontból a szívbetegek és az idősebbek a legveszélyeztetettebbek. Ugyanis ahogy öregszünk, a testünk egyre nehezebben tartja fenn a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre – ez a kettős rizikó fenyegeti az időseket a kihűlés tekintetében. A szívkoszorúér betegséggel élők a hidegben gyakran tapasztalhatnak enyhébb-erősebb mellkasi fájdalmakat is, ilyenkor mindenképpen fontos a meleg, biztonságos helyen történő pihenés.

Térdfájdalom: A síelők gyakori gondja

Fontos az előzetes kardiológiai kontroll

Télen, különösen nagyobb megerőltetések előtt, síelésre készülvén az ismert szívbetegek jól teszik, ha részt vesznek egy kardiológiai kivizsgáláson, akár tünet nélkül is. Ilyenkor kiderülhet, érte-e valamilyen további károsodást a szív-érrendszert a kiinduló állapothoz képest, megfigyelhetjük, változott-e a terhelhetőség és az eredményeknek megfelelően szükség esetén módosíthatjuk a kezelést. Ezen kívül a páciensek akár mozgásterápiás felmérésen, tanácsadáson is részt vehetnek, hogy igazán biztonságosan vághassanak bele a nagyon várt téli sportok űzésébe – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Azoknak pedig, akik több szív-érrendszeri rizikófaktorral élnek, szintén ajánlatos a kardiológiai vizsgálat, hiszen a nem ismert és így nem kezelt szívbetegségek csak tovább növelik a meglévő kockázatokat.

Forrás: Kardioközpont