A hegymászás agykárosodást okoz?

Valószínűleg sosem gondolnánk – mégis, spanyol kutatók szerint a hegymászás károsíthatja az agyat, a nagy magasságokban fellépő oxigénhiány és hypoxia következtében.

A hegymászók alapvetően egészséges embereknek gondolják magukat – mindenki más is ezt hiszi róluk. A hegymászás előnyeivel tisztában vagyunk. Lehet, hogy egy hegymászó mégis veszélyben van, és nem a sporttal járó, köztudott kockázatok miatt?
Spanyol kutatók szerint a hegymászás hátrányaival is szembe kell néznünk. Egy 2006-os tanulmány, melyet Nicolás Fayed, Pedro J. Modrego és Humberto Morales készített, és a Scientific American tavaszi számában publikált, felfedezte, hogy 35 magas-hegymászó MRI-vizsgálata – beleértve 13 olyat is, akik a Mount Everest-et is megjárták -, egy ember kivételével agykárosodást mutat, valamint agysejt-veszteséget az oxigénhiány és a hypoxia miatt, amely a nagy magasságoknak köszönhető.
Még azoknak a hegymászóknak is volt agykárosodása, akik nem tapasztalták az akut hegyi betegség tipikus tüneteit, így a fejfájást, hányingert, szédülést, fáradtságot, és úgy tűnt, jól alkalmazkodnak a körülményekhez.

Az agykárosodás még alacsonyabb magasságokban is valószínű!

A Himaláját megmászott hegymászók mellett a tanulmány az Aconcogua meghódítására vállalkozottakat is vizsgálta –  6962 méter magas, nyugati féltekén található hegycsúcs, valamint a 4810 méter magas Mont Blanc hegymászóit az európai Alpokban. Jelentős számú hegymászónak volt agykárosodása a viszonylag alacsony magasságokban is.

Foto:123rf.com

R. Douglas Fields neurobiológus, a National Institutes of Health (NIH) munkatársa úgy fogalmazott, „a tanulmány azt sugallja, nem szükséges ahhoz túl nagy magasságokban lenni, hogy a visszafordíthatatlan agykárosodás megtörténjen.”

Van megoldás?

Ahhoz, hogy az agysejteket a hegymászók megvédjék, minimalizálni kell a nagy magasságokban töltött időt. Ha a magasság miatti tünetektől kezdenek szenvedni, ereszkedni kell, és mielőtt nagyobb magasságokba érnek, érdemes „akklimatizálódni”.

Az emberi szervezet kb. a tengerszinttől 4500 méter magasságig képes tartósan élni. Ezen felül, hosszútávon az élet jelentős problémákat okozhat. Mi történik velünk, ha repülünk, vagy hegytetőn vagyunk?

Szervezetünk és a magasság 1. – Repülés és hegymászás

Dr. Fields arra figyelmeztet, hogy agykárosodást lehet szenvedni 14 000 láb tengerszint feletti magasságtól, elég pár napot ott tölteni – mivel az emberi testet nem ilyen radikális változásokra tervezték. Egy magas hegy megmászása előtt néhány napot mérsékelt magasságokon kell eltölteni – meg kell engedni a szervezetnek és az agynak, hogy hozzászokjanak a kevesebb levegőhöz.

Forrás: https://napidoktor.hu/index