Nagyon sokan küzdenek vállfájdalommal, akár egy konkrét sérülés, akár valamiféle, a laikusok által beazonosíthatatlan folyamat eredményeként. Dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa a leggyakoribb okokra és azok kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Foto:pixabay.com

Befagyott váll szindróma

A szindróma oka pontosan nem ismert, de feltételezhetően a váll szöveteinek gyulladása és az emiatt kialakult hegesedés állhat a háttérben. Ha ugyanis a vállízületi tok begyullad és megvastagszik, nem csak fájdalmat okoz, de kevesebb lesz a hely a vállban a mozgáshoz, vagyis az irritáció csak fokozza a problémát. Sokszor felfedezhető az előzmények közt egy korábbi vállficam, más sérülés, de gyakrabban érinti ez a tünetegyüttes a cukorbetegeket, a szívbetegeket, a stroke-on átesett személyeket, a Parkinson-kóros és a pajzsmirigy-betegeket is.
A befagyott váll szindróma jellemző tünete az állandóan fájdalmas és merev vállízület, akár mindkét vagy csupán az egyik vállban. Jellemzően 40-60 éves korban alakul ki a panasz, nagyobb arányban a nőknél. Ha sikerül felállítani a diagnózist – amihez a fizikális vizsgálaton túl képalkotó eszközökre is szükség lehet – az állapot javulása gyógytornával és fizikoterápiával érhető el – ismerteti dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa.

Ütközési szindróma

A Fájdalomközpontban elérhető a segítség vállfájdalom esetén.

Foto:123rf.com

Az ütközési szindrómát (vagy impingement-szindrómát) a vállban található rotátor-köpeny inainak ütközései, súrlódásai okozzák. Az ismétlődő ütközések következtében az inak sérülnek, begyulladnak, megduzzadnak, ezért pedig minden karemelés fájdalommal jár, ahogyan az is, ha a fej fölé emeljük a kart. Igen gyakran jelentkezik ez a panasz olyanoknál, akik tevékenységeik során rendszeresen a fejük fölé emelik a karjukat. Pihentetéskor jellemzően nem fáj a váll, bár egyes esetekben az érintett oldalon való alvás szintén okozhat vállfájdalmat. A panaszok idővel egyre erősödhetnek, komoly nehézséget okozva a betegnek, különösen, ha ez a munkáját, a sportolást is befolyásolja.

Befagyott váll szindróma – Veszélyben a nők és a cukorbetegek

 

 

 


A kivizsgálás gondos fizikális vizsgálatra épül, a képalkotó módszerek általában a további okok kizárása miatt lehetnek szükségesek. A pihentetés elsődleges jelentőségű az ütközési szindrómánál, és sokat segíthetnek a helyi gyulladáscsökkentő injekciók, más hatóanyagú injekciókúrák, fizioterápiás eljárások. A komoly mozgásbeszűküléssel járó, visszatérő esetekben azonban csak az artroszkópiás műtét hozhat javulást.

AC (acromio-clavicularis) ízületi fájdalom

Az AC-ízület a kulcscsont és a lapocka közt helyezkedik el, és gyakran kialakulhat benne gyulladás, kopás, ami miatt terhelésre fájdalom jelentkezik. A diagnosztizálás egyik eszköze lehet az ízület érintettségét kiváltó fizikai teszt, bizonyos esetekben képalkotással kiegészítve. Mint sok más mozgásszervi fájdalom esetében, itt is nagy segítség lehet a gyógytorna, a fizikoterápia, az injekciós, gyógyszeres kezelés.

Fotó: 123rf.com

Vállízületi kopás

Ha bármelyik vállat érintő betegség tartósan fennáll, kialakulhat a vállízületben is egyfajta kopás, vagyis artrózis. Az ortopéd szakorvosi vizsgálatokat követően a diagnózis felállításához szükségesek a képalkotó vizsgálatok, a kezelés pedig nagyon hasonló lehet a fentiekhez.
Sajnos némelyik kórkép elég rosszul gyógyul, ezért mindenfajta vállfájdalommal fontos minél hamarabb orvoshoz fordulni, mert minél hosszabb ideig tart a panasz, szinte azzal majdnem egyidejű ideig tarthat a gyógyulás – hangsúlyozza Dobos doktornő.

Forrás: Fájdalomközpont