Vérteszt segíthet azonosítani, kinek kell tüdőrák szűrés?

Beválhat az LDCT-módszer

Egy viszonylag egyszerű vérteszt finomíthatja a jelenlegi tüdőrák-szűrés jogosultsági kritériumait és segíthet eldönteni, kik tartoznak a magasabb kockázatú csoportba a betegség szempontjából, náluk ugyanis alacsonyabb a CT-dózis (LDCT) – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.

Vérteszt segíthet azonosítani, kinek van szüksége tüdőrák-szűrésre. A teszt a szervezetben keringő fehérjék szintjét méri, s ennek alapján kalkulálják, kinél magasabb a betegség kockázata. Az ún. külső validációs tanulmány rámutatott, hogy ez a teszt igen pontosan meghatározta a később kialakult tüdőrákos eseteket és a kontroll eseteket is, mint a hagyományos, dohányzást alapul vevő kockázati modell és a jelenlegi amerikai szűrési kritériumok.

Fotó: 123rf.com

Az USA megelőző szolgáltatási munkacsoportja (USPSTF) most az LDCT szűrést javasolja az olyan dohányosok számára is, akik 30 évig cigarettáztak, de az elmúlt 15 évben nem. Ők azonban a tüdőrákos esetek kevesebb mint 50 százalékát adják.

A biomarker-alapú kockázatmeghatározás potenciálisan javíthatja a tüdőrák-szűrés alkalmassági kritériumait” – vélik a kutatók, a Houston-i Texasi Egyetem MD Anderson Rák Központ, valamint a franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) munkatársai.

A tanulmány szerzői hozzáteszik, hogy sürgős szükség van a tüdőrák-kockázat meghatározásának javítására, mivel az aktuális szűrési kritériumok az esetek jó részét elmulasztják. Az új tanulmány elvi bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a szervezetben keringő fehérje biomarkerek képesek javítani a rizikóértékelést, s használhatóak arra, hogy meghatározzák a számítógépes tomográfiás szűrés szükségességét. Az együttműködési tanulmányról szóló jelentést a JAMA Oncology szaklapban közölték.

A biomarker-alapú kockázatértékelő eszköz négy fehérjét tartalmaz. Ezek 125-ös rák antigén; karcinoembrionikus antigén; citokeratin-19 fragmentum; és a felületaktív fehérje B prekurzora. A kutatók amerikai pácienseknél alkalmazták ezt elődiagnosztizálás céljából a vérminták vizsgálatánál, olyanoknál, akiknél fennállhatott a tüdőrák magasabb kockázata. A résztvevők közt volt 108 mindig is dohányzó ember, akiknél 1 évvel a szűrés után valóban megállapították a tüdőrákot, valamint 216 dohányzásellenes kontroll páciens.

Fotó: 123rf.com

Az eszköz validálásához abszolút kockázatbecslést alkalmaztak 63, mindig dohányzó beteg esetében, akiknél a tüdőrákot a vérvétel után egy éven belül diagnosztizálták. Őket hasonlították össze 90 kontroll-pácienssel, egy másik tanulmányból. Átlagos életkoruk 58 év volt. 69 százalékuk pedig férfi. A kutatók ezután a biomarker pontszámot összevetették a dohányzásnak kitettséggel. Az integrált kockázatbecslési modell alkalmazásával a 63-ból 40 tünetmentes tüdőrákos esetet azonosítottak, vagyis 63 százalékát a későbbi valóban kialakult rákos eseteknek. Az LDCT szűrés tehát 0,63 százalékos érzékenységnek felelt meg.

Összehasonlításképpen, 62 esetleges tüdőrákos esetből 26 esetben valós volt a rizikó, vagyis az LDCT módszer azonosította a később kialakult betegségek 42 százalékát. Ez 0,42 érzékenységnek felel meg.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.