Vastagbélrák: a halálesetek 80% elkerülhető lenne

Évente mintegy 5 ezer halálos áldozatot szed a vastagbélrák és végbélrák Magyarországon, közülük 4 ezer élet megmenthető lenne.

Európa 21 országa összefogott azért, hogy változzon a helyzet, időben felfedezzék a rákmegelőző állapotokat, s a kiszűrt betegek meggyógyulhassanak vagy ha ez nem lehetséges, a kezelések révén a rákot krónikus betegséggé szelídítve minél tovább élhessenek jó életminőségben együtt a családjukkal.

A népegészségügyi kampányt idehaza a Gyógyulj Velünk Egyesület vállalta fel, de magyar Európai Parlamenti képviselők és a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke is támogatja a társadalmi figyelemfelkeltést.

Évente 450 ezer embernél diagnosztizálnak Európában vastagbélrákot vagy végbélrákot, közülük 230 ezren meghalnak. 2030-ra a betegek száma még ehhez képest is megkétszereződhet – fest ijesztő képet a 21 ország vastagbélrákos betegszervezeteit összefogó EuropaColon szövetség a betegségről és az európai minimumkövetelményekről a napokban Brüsszelben bemutatott Fehér Könyvben.

vastagbel_doboz3A tragédiák magas számához az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a szűrési lehetőségek hiánya, az emberek passzivitása, az új gyógyszerek engedélyezésétől a kórházakban való hozzáférhetőségig eltelő idő hosszúsága, a korszerű célzott onkológiai terápiákhoz való hozzáférés korlátozottsága egyaránt hozzájárul az egyes országokban.
Az EuropaColon arra szólítja fel a kormányokat, hogy saját országukban tegyenek meg mindent e népegészségügyi méreteket öltő betegség visszaszorítására, a kezelésekben pedig a már beteg emberek esélyegyenlőségének javítására, a terápiás paletta szélesítésére. "Mi nemcsak a vastagbélrákos sorstársainkért küzdünk, hanem az egészségesekért is, hogy náluk olyan stádiumban fedezhessenek fel egy kezdődő rosszindulatú daganatot, amikor az még nem fajult el, így jó eséllyel meggyógyítható – szögezi le a maga is emésztőszervi daganatokkal küzdő dr. Szegő László, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke." Azzal folytatja: „miközben a vastagbélszűrésekről próbáljuk meggyőzni a döntéshozókat és a lakosságot, nem hagyhatjuk magukra azokat a társainkat sem, akik már betegek.”

Miután nincs szűrőprogram, az utóbbi években diagnosztizált több tízezer vastagbélrákos beteg egy jelentős részének esélye sem volt, hogy időben orvoshoz kerüljön. Sokan közülük mára már áttétekkel küzdenek: számukra az ad reményt, hogy célzott onkológiai terápiákkal az orvosaik minél tovább kordában tudják tartani a betegségüket, így tovább dolgozhatnak, a családjukkal lehetnek, amíg ezt állapotuk megengedi. Eközben pedig folyamatosan figyeljük a klinikai kutatásokról szóló híreket, s reménykedünk abban, hogy újabb gyógyszerek válhatnak elérhetővé azokban az esetekben is, ahol ma még korlátozottak a terápiás lehetőségek, ezáltal újabb reményt kaphatunk arra, hogy tovább ezen a világon lehessünk – fogalmaz Szegő László.

vastagbelrak_kepgaleria2

Az EuropaColon és a Gyógyulj Velünk Egyesület támogatást kér a politikusoktól is, hogy a maguk eszközeivel segítsék missziójuk sikerét. A Fehér Könyv brüsszeli bemutatóján részt vettek Európai Parlamenti képviselők is, köztük Járóka Lívia, aki közleményében úgy fogalmazott: olyan kiterjedt tájékoztató kampányokra van szükség, amelyek felhívják a figyelmet az elsődleges és másodlagos megelőzés szükségességére. Hangsúlyozta, hogy az információkat a népegészségügyi stratégiáknak is részévé kell tenni, valamint a tagállamoknak az európai minőségbiztosítási irányelveknek megfelelő szűrési programokat kell bevezetni. Szegő László megjegyzi: a népegészségügy nem pártpolitikai kérdés, amit az is jelez, hogy a brüsszeli találkozón Göncz Kinga is támogatásáról biztosította e törekvéseket.

A Gyógyulj Velünk Egyesület minapi sajtótájékoztatóján dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő, a Parlament Egészségügyi Bizottságának kormánypárti tagja is fontosnak nevezte az EuropaColon kezdeményezését, mert meglátása szerint ahogyan a civil mozgalmak is hozzájárultak ahhoz, hogy az emlőrákszűrésen ma jóval több nő vesz részt, mint korábban, ugyanennek a szemléletváltásnak a vastagbéldaganatoknál is végbe kell mennie.

"A vastagbélrák súlyos népegészségügyi probléma, holott ez a daganattípus rendszerint hosszú évek alatt fejlődik ki, tehát lenne lehetőség a rákmegelőző állapotok felismerésére" – szögezi le dr. Kovács József országgyűlési képviselő (Fidesz), a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke.

vastagbelrak_kalkulator1"Az előrehaladott stádiumban felfedezett rák miatt sok aktív embert veszítünk el, s a kezelés költségeinél kevesebb pénzből megoldható lenne a megelőzés és a célzott szűrés bevezetése, pontosan kijelölve, hogy kiknél és mikor érdemes elvégezni az adott vizsgálatokat. Mindenkit ugyanis nem lehet és nem is kell szűrni. A szelekcióban alapvetően az alapellátásra tudunk támaszkodni: a háziorvosok tehetnek a legtöbbet azért, hogy a rizikócsoportba tartozók időben eljussanak vastagbélvizsgálatokra" – folytatja a gyulai kórház főigazgatójaként is dolgozó szakpolitikus.
"Az elsődleges szűrés eszköze lehet a székletvérvizsgálat, ám mivel sok daganat nem vérzik, biztos diagnózist a vastagbéltükrözés adhat. Ettől sokan félnek, ám a kolonoszkópiának több válfaja létezik, a vizsgálat érzéstelenítéssel és akár altatásban is elvégezhető, de ez már finanszírozási kérdés is. Kétségtelen: politikai szándék és a költségvetésben megfelelő anyagi keret is kell hozzá, hogy a vastagbélrák miatti halálozást csökkenteni lehessen" – állapítja meg Kovács József. Hozzáteszi: a szűrés csak a problémakör egyik pillére, hiszen a kezdeti vagy előrehaladottabb stádiumban kiszűrt vastagbélrákos betegeket az Európában bevált és alkalmazott protokollok szerint kezelni is kell.

Forrs:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.