Előrelépés a tüdőrák, új eljárások az asztma és a COPD kezelésében

A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, lassan a krónikus légzőszervi elváltozások csoportjába kerül – hangzott el többek között a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) éves Nagygyűlésén, melyet május 18. és 22. között tartottak Győrben.

A több mint 800 szakember részvételével zajló eseményen az onkológiai kezelési protokollok legfrissebb újdonságai mellett az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) modern terápiás eljárásairól is élénk párbeszéd folyt. Ezekről a betegségekről még mindig rendkívül fontos beszélni: Magyarországon a tüdőrák áldozatainak száma, hasonlóan a nemzetközi adatokhoz az egyik legmagasabb a daganatos betegségek között, emellett hazánkban több mint 300 000 asztmával illetve félmillió COPD-vel gondozott betegről tudunk. A Társaság az eseményen új elnökségét és elnökét is megválasztotta, utóbbit Dr. Pápai-Székely Zsolt személyében.

Május végén a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 62. Kongresszusán gyűltek össze a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos kutatással, diagnosztizálással és terápiás megoldásokkal foglalkozó hazai szakemberek. A gazdag programban helyet kaptak többek között az alvás alatti légzészavarokkal, légzőszervi rehabilitációval, bronchológiával vagy éppen a tüdő vaszkuláris betegségeivel foglalkozó előadások és panelbeszélgetések. Természetesen kiemelt témaként szerepelt a COVID-19 járvány hatása a tüdőgyógyászati ellátórendszerre, illetve a vírusfertőzés egyre inkább megfigyelhető hosszú távú szövődményeire. A Nagygyűlésen megválasztották a Társaság új elnökségét, illetve elnökét: a tisztséget mostantól Dr. Pápai-Székely Zsolt tölti be.

asztma, köhögés, tüdő

Mindenkinek jobb esélyeket hoznak az onkológiai innovációk

Az utóbbi években gőzerővel folynak a kutatások a tüdőonkológia területén. A sebészeti, sugár- és gyógyszeres kezelésben bekövetkezett jelentős változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban is elérhető az ötéves túlélés. A páciensek életminőségét is javíthatják az innovatív terápiák, így a tüdődaganatos betegek is lehetőséget kapnak arra, hogy a diagnózist követően relatíve hosszú ideig élhessenek teljes életet. Napjainkban kulcsfontosságú a genetikai eltérések mihamarabbi felismerése, hiszen a személyreszabott terápiák alkalmazásával kínálkozik a legjobb esély a gyógyulásra.

„A gyógyászati innovációknak köszönhetően jelentős előrelépés történt a korai stádiumú tüdőrák kezelésében: a műtéten átesett pácienseknél ma már nem csak a kemoterápiára hagyatkozunk, hanem ún. célzott terápia is rendelkezésünkre áll, a nem operálható betegeknél pedig a kemoradio terápiát követően immunterápiát is alkalmazhatunk sikerrel. További jó hír a hazai betegeknek, hogy nemrég néhány olyan új gyógyszer is teljeskörű finanszírozást kapott, melyek korábban egyedi méltányossági kérelem alapján voltak csak elérhetőek” – hangsúlyozta Dr. Pápai-Székely Zsolt.

Életmentő lehet az edukáció az asztma és a COPD kezelésében

A Kongresszuson fókuszba kerültek az ún. obstruktív (a légutak szabad átjárhatóságát akadályozó) tüdőbetegségek is, melyekkel kapcsolatban a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a széles körű ismeretterjesztés, a részletes betegedukáció és a legújabb kutatási eredményeket alapul vevő terápiák alkalmazásának jelentőséget. Az asztma egyre többeket érint hazánkban, azonban a kezelés az alkalomszerűen jelentkező panaszok miatt nehézségekbe ütközik: a legtöbb páciens csak akkor nyúl rohamoldó készítménye után, ha éppen valamilyen kellemetlen tünetet tapasztal, így a valódi és igencsak veszélyes problémát, a légutak idült gyulladását nem enyhítik. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság ezért különböző szakmai szervezetekkel és vállalati partnerekkel összefogva rendszeresen igyekszik felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a pillanatnyi megoldást kínáló ún. SABA inhalátorok mellett a modern, kortikoszteroid tartalmú készítményekhez is forduljanak – ezekkel ugyanis hosszú távon is tünetmentes, teljes életet élhetnek.

tüdő, tüdőgyulladás

Fotó: 123rf.com

A köztudatban továbbra is kevésbé ismert elváltozás a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), holott a világon ez a 3. leggyakoribb halálozási ok, csak hazánkban pedig mintegy félmillió COPD-s beteg él. Sajnos az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a tüdőgyógyász szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását is kockáztatják. Így tehát a korai diagnózis ebben az esetben is kulcskérdés, mert megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD progressziója is jelentősen lassítható.

Szakmai együttműködésen alapul a sikeres terápia

A Nagygyűlés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a tüdőt érintő súlyos, gyakran életet veszélyeztető krónikus megbetegedések hatékony kezelésének záloga az érintett terápiás területek szoros együttműködése. Fontos, hogy a klinikai onkológus, a patológus, a sebész, a sugárterápiás szakember és a tüdőgyógyász közösen hozza meg a döntést az alkalmazott kezelés módszereiről és menetéről – ez biztosíthatja a páciensek számára a lehető legjobb ellátást. Az AstraZeneca gyógyszergyár és az MTT további kiemelt partnerei támogatásával kerültek bemutatásra a tüdőonkológia és az obstruktív tüdőbetegségek területét érintő legfrissebb tudományos eredmények és nemzetközi illetve hazai ajánlások.

Olvasd el ezt is!

Tüdőrák – A nagy dózisú sugárzás segíthet a gyógyszerre nem reagálóknak

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.