Az időben felfedezett rákos betegség gyógyítható

Világszerte és hazánkban is évről-évre egyre több a rákbetegek száma. S bár időről-időre felröppen a hír, hogy megtalálták a rák ellenszerét, a szakemberek csak arról tudnak beszámolni, hogy a rák gyógyítására egyre hatékonyabb gyógyszereket és kezeléseket tudnak alkalmazni, egyre kevesebb mellékhatásokkal, és ez sem kevés eredmény.

Bizonyos vizsgálatok során találkozunk a radiológussal, de hogy miért fontos az ő munkája a rák gyógyításában, azt már kevesebben tudják.

Fotó: 123rf.com

A radiológus az az orvos, aki betegségeket és belső sérüléseket diagnosztizál különböző orvosi képalkotók segítségével, így a mammográfia, az ultrahang, a CT vagy az MR segítségével – válaszol Dr. Náhm Krisztina radiológus főorvos. A radiológus orvos háttérmunkát végez, diagnosztizál és a látott eredmények alapján a kezelést illetően konzultál a szakorvossal, segít a megfelelő vizsgálat vagy a műtéti beavatkozás kiválasztásában, javaslatot tesz további vizsgálatokra, kezelésekre, összehasonlítja az orvosi eredményeket más vizsgálatokkal.

Vagyis, a különböző betegség feltárásban a legfontosabb vizsgálatot végzi és diagnosztizál, többek között minden daganatot, legyen az bármilyen testrészen vagy szervben. Köztük azt is, amelyről újra és újra olvasunk, hallunk olyan híreket, hogy a mammográfia azon kívül, hogy fájdalmas, veszélyes vizsgálat is, e miatt sok nő nem megy el a vizsgálatra.

Több mint 32 ezren halnak meg évente rákban Magyarországon, a hölgyek 23 %-a veszíti életét valamilyen daganat miatt. Az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a mellrák, amely a felnőtt nők mintegy tizedénél jelentkezik. A betegség megelőzéséhez ajánlatos minden hónapban a tapintásos önvizsgálat már 20 éves kortól, a 30-40 év közöttieknek ultrahang vizsgálat, 35-40 év feletti életkorban pedig erősen ajánlott a kétévenkénti mammográfia is. A gyógyulás esélye annál nagyobb, minél korábban ismerjük fel, ezért különösen nagy jelentősége van a szűrővizsgálatoknak. Tudni kell, hogy ha időben felfedezzük a daganatot, akkor nagyon jól gyógyítható, ezért is javasoljuk a szakorvosi rákszűrésen való részvételt.

Fotó: 123rf.com

A szűrés röntgen mammográfia készülékkel történik. Hozzáértő asszisztensek a mellet két plexilap között annyira összenyomják, hogy egyenletes rétegvastagságot vizsgálhasson a gép, majd két irányból készül a felvétel. A röntgensugár láthatóvá teszi a legapróbb (akár meszesedéses) elváltozásokat is. Léteznek lassabban és gyorsabban, drasztikusabban növekvő daganatok, de a mammográfiával korábban fel lehet ismerni, mint hogy az tüneteket okozna vagy tapintható lenne. A mammográfia segítségével a kezdeti állapotban elkapott betegséget hamarabb föl lehet fedezni, a kezelést hamarabb meg lehet kezdeni, nem különben rendkívüli módon megnöveli a mellrákos beteg túlélési esélyeit.

A mammográfia röntgensugárzással működik, de ez a legkisebb sugármennyiséggel dolgozó radiológiai vizsgálati módszer. Semmivel nem veszélyesebb, mint egy repülő út, körülbelül akkora dózisról van szó, akkora sugárterhelés éri a hölgyeket, mintha Budapestről elrepülnének New Yorkba. A vizsgálat során az esetek 90 százalékában a nők nem éreznek semmit, kellemetlenség is csak azoknál jelentkezik, akiknek érzékeny a melle. Nekik azt tanácsolom, hogy a vizsgálatra ne a menstruáció előtti héten menjenek, akkor ugyanis tényleg kellemetlenebb lehet a szűrés, bár akkor sem kibírhatatlan – hangsúlyozza a főorvosnő. Az is tévhit, hogy a mammográfia daganatot okoz, mert a mellet összenyomják. Sem ez, sem pedig, ha ütés vagy más nyomás éri a mellett, nem okoz rákot.

A mammográfiai felvételeket követő ultrahangos vizsgálat hogyan zajlik? Egyáltalán szükséges-e?

A mammográfiai vizsgálat után a mirigyállomány típusától függően szükséges a mell ultrahangos vizsgálata, amely tapintással kezdődik az emlők és a hónaljak területén. A radiológus géllel bekeni a vizsgált bőrfelületet, ezen mozgatja az ultrahangfejet különböző irányokból és testhelyzetekben. Ez fájdalommentes, korlátlan számban ismételhető és az eredmény azonnal értékelhető. Nemcsak az elváltozást teszi láthatóvá már akkor, amikor az még tapintással nem érzékelhető, hanem annak összetételére is lehet belőle következtetni, megmutatja például, hogy a vizsgált képlet mit tartalmaz, folyadékot vagy sejthalmazt vagy mást.

Nem elég, ha otthon végezzük a vizsgálatot, pl. fürdés közben?

A mellek önvizsgálata hasznos, ezt is ajánljuk, de csak erre hagyatkozni nem szabad, hiszen a korai szakaszban nem tapinthatók még az elváltozások. Ha pedig bármilyen rendellenességet, gyanúra okot adó elváltozást tapintanak vagy bőrbehúzódást, kitüremkedést, a mellbimbó elváltozást látják, akkor azonnal szakorvoshoz kell fordulni.

Mi történik, ha a radiológus a mammográfia és az ultrahangos vizsgálat során daganatot észlel?

Ekkor ennek a kiegészítő vizsgálatsornak a nélkülözhetetlen módszere a mellben ultrahangos vezérléssel nyert mintavétel, annak vizsgálata és értékelése. A mintavétel szinte fájdalommentes, az a célja, hogy hozzájáruljon a folyamat tisztázásához és a gyógyítás mikéntjének az eldöntéséhez. A kivett mintát patológus értékeli. Ő az a szakorvos, aki a végső diagnózist megállapítja, Ő látja meg, hogy a sejtek jó vagy rosszindulatú elváltozásból származnak-e. A citológiai- és a szövettani leletek 90-95 % körüli pontosságot mutatnak. Ha nem egyértelmű a vékonytűvel végzett metszés eredménye, vagy kétesélyes, tehát lehet jó és lehet rosszindulatú is a sejt-összetétel, akkor un. core biopsziát, vastagtű biopsziát kell végeznünk. Ekkor az emlőben lévő elváltozásból kb. 3 db 10-12 mm méretű szövethengerrel, un. mintavevő pisztollyal nyerünk mintát. Ez a beavatkozás, ellentétben a vékonytű-technikával, csak érzéstelenítés mellett alkalmazható, ezáltal elviselhető ez a beavatkozás, és ez egyértelmű invazív-eljárás, ami azt jelenti, hogy a rosszindulatú daganatban folyamatosan osztódó sejtek először a saját szöveteinek a határait törik át, tehát a patológus konkrétan meglátja a rosszindulatú elváltozást, a diagnózis pontossága ekkor 98-99 %-os, tehát felesleges kezelésre, felesleges műtétre nem kerül sor.

Van-e alapja annak, hogy a tűszúrás szétszórja a rákos sejteket a test más szerveibe?

Nincsen. Olyan pici mennyiséget veszünk ki a daganatból, amennyi a patológiai vizsgálathoz szükséges, a tű kihúzásával pedig a vér már megkezdi az alvadást, majd a heg gyorsan gyógyul.

A radiológus vizsgálata, mintavétele, majd a patológusok értékelését követő eredmények alapján mi a további teendő?

Ha a vizsgálatok egyértelműen rosszindulatú daganatot állapítanak meg, akkor a beteg un. onko-team elé kerül Ebben a szakértői orvos-csapatban jelen van a sebész, patológus, radiológus, onkológus, onko-pszichológus, akik a vizsgálati eredmények alapján közös álláspontot alakítanak ki, hogy műtéti vagy más eljárással kezdjék-e meg a beteg gyógyítását. Az onko-team döntése után az előírt nemzetközi protokoll alapján elindul a beteg különböző ambuláns vizsgálatát követő gyógyítás, amely lehet gyógyszeres vagy műtéti, vagy a kettő együtt. Hosszú folyamatról van szó, amely során a betegnek szüksége van türelemre, nyugalomra, a család- és a környezet támogatására.

mell

Sokan természetgyógyászhoz fordulnak vagy az orvosi gyógyítás mellett más, alternatív kezelést vesznek igénybe, pl. különböző teákat isznak vagy gombákat esznek, de akár el is utasítják a kezelést.

Mindenkinek szíve-joga elfogadni vagy elutasítani a kezeléseket, az orvos gyógyítását. Azt viszont nem tartom jónak, ha keverik a gyógymódokat. Az a véleményem, és nem csak azért, mert orvos vagyok, hanem a józan ész is ezt diktálja, hogy a beteg hallgasson az orvosára, bízzék benne, mert ő a hiteles szakember, aki nem akar rosszat, hiszen az a célja, hogy meggyógyuljon a beteg. S az is tévhit, hogy az orvosok a gyógyszergyárak által rájuk erőltetett gyógyszereket alkalmazzák. Nem kell bújni a különböző internetes oldalakat, fórumokat, a hiteles forrásokat kell megtalálni, aki ezekről a felületekről akar információkat kapni. Nem kell hallgatni a barátokra, családtagokra, mert minden rákos beteg egyedi kezelést, egyedi gyógymódot igényel és kap. Az onkológus tájékoztatja a beteget a betegsége állapotáról, felvázolja a gyógyítás menetét, mikéntjét, elmondja, hogy milyen kezelést javasol, milyen gyógyszert kell szedjen, mennyi ideig tart az adott kezelés, és mi várható a beteg életminőségét, élettartamát illetően. A beteg és a kezelő orvos őszintesége, egymás iránti bizalma elengedhetetlen a rákgyógyításban. Az eddigi tapasztalatom szerint azok, akik elutasították az orvosi kezelést, később újra visszakerültek hozzánk, de már sokkal rosszabb állapotban és kezdődött minden elölről.

A radiológus munkája befejeződik az onkológiai kezelés megkezdésével?

Nem, a radiológus munkája folytatódik, de már csak akkor, amikor a beteg a kezelések után az onkológus javaslatára kontrollra érkezik – általában a műtétet követő 6. hónapban -, amikor az újabb vizsgálatokkal megnézzük, eredményes volt-e a beteg gyógykezelése vagy van még további tennivaló.

Összességében azt tanácsolom, hogy mindenki vegye igénybe a különböző szűréseket, járjon el a kontroll vizsgálatokra, és végezzen otthon rendszeres önvizsgálatot, és ha bármilyen rendellenességet, elváltozást talál a teste bármely részén, azonnal keressen fel egy radiológust, mert az időben észlelt daganat ma már gyógyítható, pl. a mellet nem kell feltétlenül amputálni, a beteg élete megmenthető és további minőségi életet élhet – zárja gondolatait Dr. Náhm Krisztina radiológus főorvos.

Szerző: Szigethy Emma

Forrs: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.