Alattomos gyilkos: mit kell tudni a hólyagrákról? – 1.rész

A daganatos megbetegedés rendellenes sejtek növekedésével kezdődik a szervezetben. A hólyagrák jellemzően a húgyhólyag belső részén alakul ki – legtöbbjét időben észreveszik, amikor a kezelés még sikeres lehet. De mit is kell tudni erről a betegségről?

A hólyagrák jellemzően a húgyhólyag belső felén fejlődik ki, abban a szervben, amely a vizeletet tárolja, miután az a vesékből odaér. A legtöbb hólyagrákot időben észlelik, ilyenkor a kezelés még igen sikeres, a betegség pedig nem terjed túl a hólyagon. Ám hajlamos visszatérni, ezért nagyon fontos a gyakori ellenőrzés.

Lássuk, melyek a daganat figyelmeztető jelei?

1.Vér a vizeletben: a hólyagrák jele, ha a szem számára is láthatóan véres a vizelet, vagy ezt teszt alapján megállapítják – a vizelet ilyenkor sötétebb lehet, barnás vagy élénk piros. Legtöbbször azért a vizeletben levő vér nem rákra utal, hanem egyéb okokra: lehet az megerőltetés (testedzés miatt), trauma, fertőzés, vér- vagy vese rendellenességek vagy akár valamilyen gyógyszer – akár vérhígító is.

2.Hólyag változásai: sok esetben egész más okból származnak a panaszok, s nem rákból – ám a hólyagrák sokszor okoz változásokat a szokások terén, így például:

  • úgy érezzük, akkor is vécére kell mennünk, ha nem igazán van okunk
  • sokkal gyakrabban kell vizelnünk, mint általában
  • a vizelés fájdalmas vagy nehéz

Húgyúti fertőzések esetén vagy hólyag köveknél hasonló tünetek állhatnak fenn – de különféle kezelést igényelnek.

Rizikófaktorok

Mi járulhat nagymértékben hozzá, hogy a hólyagrák kialakuljon? A leggyakoribb okok a következők.

1.Dohányzás: bár a hólyagrák pontos oka még ismeretlen, a cigarettázás az egyik vezető kockázati tényező. A dohányosok négyszer akkora eséllyel lesznek rákosak, mint akik sosem gyújtottak rá. A dohányból származó füst a tüdőből a véráramba jut, majd a vesék megszűrik és a vizeletbe kerül. A káros vegyi anyagok azonban a hólyagban koncentrálódnak, s rongálják a sejteket.

2.Vegyi anyagoknak kitettség: kutatások szerint bizonyos munkakörökben nagyobb a hólyagrák kialakulásának esélye. Ilyen a mechanikusok, fémmel dolgozók, fodrászok szakmája például, illetve azoké, akik fokozottan ki vannak téve rákot okozó anyagoknak. Ha festékekkel dolgozunk, részt veszünk gumik, textilek, bőr előállításában, nagyon fontos betartani a biztonsági előírásokat, hogy csökkentsük a veszélyes anyagokkal való érintkezést.

3.Nem, kor, faj: a férfiaknál háromszor nagyobb a rákos megbetegedés esélye. Tízből kilenc esetben 55 éves kor felett jelentkezik a kór. A fehér embereknél kétszer nagyobb a rizikó, mint az afro-amerikaiaknál. Kockázati tényezőt jelent a hólyagrák esetében a család – tehát hogy valakinek volt-e a famíliában ilyen betegsége -, korábbi rákos megbetegedés, bizonyos születési rendellenességek, krónikus hólyag irritáció.

Diagnózis

1.Teszt: rutin teszt nem létezik a hólyagrák esetében. Ám ha nagyobb kockázatnak vagyunk kitéve vagy tüneteink vannak, az orvos először vizelet tesztet ír elő. Ha szükséges, cisztoszkopiát végeznek, mellyel a doktor körül tud nézni a hólyagban egy miniatűr kamera segítségével. A cisztoszkóp képes apró szövetmintákat venni (ez a biopszia), mely ezután mikroszkóppal megvizsgálható. A biopszia a leghatékonyabb a rák diagnosztizálására.

2.Képalkotó vizsgálat: ha hólyagrákot állapítanak meg, a képalkotó vizsgálatokkal lehet továbbjutni – azaz megnézni, tovább terjedt-e a hólyagon a betegség. Mindezt intravénás pielogramm segítségével végzik. A CT és az MRI részletesebb képet ad arról, s a közeli nyirokcsomókat is megmutatja. A további képalkotó vizsgálatok a tüdőben és a csontokban is keresik a betegséget.

A hólyagrák típusai

A hólyagrák típusait a sejtekről nevezték el, amelyeket azok érintenek. A leggyakoribb az átmeneti sejt karcinóma, mely a sejtekben kezdődik, a hólyagon belül. A squamous cell carcinoma és az adenocarcinoma sokkal kevésbé gyakori.

A cikket folytatjuk.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php