Mentális egészség: bajt okoz a fiataloknál a közösségi média?

Egyre terjed a depresszió és a szorongás

A fiatalok jóval fogékonyabbak a szorongásra, a depresszió kialakulására, az önpusztító gondolatokra – napjainkban ezekhez jócskán hozzájárul a közösségi média. Hogyan és miért sértheti a mentális egészséget?

Nem újdonság, hogy a fiatalok tapasztalatlanabbak az élet számos területén, ezért sokkal érzékenyebbek is lehetnek bizonyos dolgokra – a közösségi média sajnos manapság nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy szorongás, depresszió jelentkezzen náluk, mi több, öngyilkosságot fontolgassanak.

Ezt állítja egy, évtizednyi adatot felölelő vizsgálat, mely 200 ezer, 12-17 éves kor közötti tinédzsert és 400 ezer fiatal felnőttet vett górcső alá. A kutatók kiderítették, hogy a 2000-es évek elején a 26 év alatti fiatalok mindhárom feljebb említett probléma tüneteit elkezdték produkálni – 55-70 százalékuknál jelentkeztek a szorongás, a depresszió és az önpusztító gondolatok jelei. A 26 év felettiek körében nem volt ennyire érzékelhető emelkedés.

Más tanulmányok is dokumentálták már, milyen mértékű növekedés tapasztalható a fiatalok körében a mentális egészségügyi gondok terén – de nem volt világos, hogy ez az emelkedés minden korosztályban jellemző-e vagy generációs problémáról van szó” – magyaázta Jean Twenge, pszichológia professzor, a San Diegói Állami Egyetem munkatársa.

Fotó: 132rf.com

A legutóbbi felfedezések azt sugallják, hogy ezek a fiatalok sokkal nagyobb mértékben érzékelnek mentális egészségügyi problémákat, mint az ezredfordulósok (avagy az Y-generáció tagjai)” – hangsúlyozta a kutató. Az ezredfordulósok 1981 és 1996 között jöttek a világra.

A professzor szerint az emelkedés valószínű oka a közösségi média jelenlétének robbanásszerű emelkedése az utóbbi 10 esztendőben. Az a mód ugyanis, ahogyan a tinédzserek és fiatal felnőttek szabadidejüket töltik, jelentős mértékben megváltozott. Kevesebb időt töltenek barátaikkal személyesen, keveset alszanak és a digitális médiában időznek sokat. Az alvásidő csökkentése is nagyon fontos mozzanat – az alváshiány ugyanis a depresszió és az öngyilkos gondolatok egyik fő kockázati tényezője.

A közösségi média napról-napra jelen van, órákat töltenek azzal, hogy foglalkoznak vele. Vagyis teljesen elképzelhető, hogy ennek van a legnagyobb hatása a mentális egészségükre. Ez a hatás pedig nem jó. Az elemzés szerint míg a jelentősebb depressziós tünetek a felmérés résztvevőinek nagyjából 8 százalékát érintették 26 éves kor alatt 2011-ben, 2017-re ez a szám 13 százalék lett, vagyis 60 százalékos emelkedés történt. A fiatalok közt a lányok a legérzékenyebbek. A klinikai depresszió 2017-ben 5-ből 1 lánynál jelentkezett Amerikában.

Hasonlóképpen, a súlyos pszichológiai szorongás – szorongó érzések és reménytelenség – a 18-25 éves korosztályban több mint a fiatalok 70 százalékát érinti. Meghökkentő mértékben, 55 százalékkal nőtt a 22-23 éves korosztályban az öngyilkos gondolatok jelenléte, a tényleges öngyilkossági kísérletek pedig megduplázódtak. A felfedezéseket a Journal of Abnormal Psychology szaklapban közölték.

Fotó: 123rf.com

Shari Jager-Hyman, a Pennsylvaniai Egyetem öngyilkosságmegelőzési központjának kutató munkatársa – aki nem vett részt a tanulmányban – elmondta: a felfedezéseknek fontos következményeik lehetnek. Egyetért azzal, hogy a mentális egészségre vonatkozó attitűdök megváltoztatása önmagában nem magyarázza meg a meredek emelkedéseket, az azonban tény, hogy a mai tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek kellett először szembenézni a cyberzaklatással, az interneten tapasztalható bánásmóddal és összehasonlítgatással – mindez negatív pszichológiai következményekkel jár.

A szakember szerint az is hozzájárulhat a szorongás és depresszió növekedéséhez, hogy a fiatalok többet csevegnek és élnek a közösségi média felületein, mint hogy részt vennének szemtől-szemben beszélgetésekben társaikkal. Ezek a szituációk is sokszor adnak okot félreértésekre.

Forrs: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.